Bagdad számára az amerikai csapatok távozása a szuverenitás helyreállítását jelenti, de az ország biztonsági helyzete továbbra sem egyszerű. Az amerikaiak egyszer már kivonultak, három évvel később a szélsőséges dzsihadisták miatt vissza kellett térniük.

Szeptember 30-án befejeződött az amerikai erők kivonása utolsó iraki támaszpontjaikról, lezárva az Egyesült Államok 2003-ban kezdődött iraki katonai szerepvállalásának újabb, immár utolsó szakaszát. A Reuters szerint az amerikai katonák távozásával az iraki erőkre hárul az ország biztonságának teljes felelőssége, bár Washington kiképzési, hírszerzési és kétoldalú katonai együttműködése nem szűnik meg teljesen.

A most véget érő misszió közvetlen előzménye a Washington és Bagdad között 2024-ben létrejött megállapodás volt. Az akkor elfogadott terv két szakaszban számolta fel az Iszlám Állam ellen létrehozott nemzetközi koalíció iraki katonai jelenlétét. Az első szakasz 2025 szeptemberében zárult le, a koalíció azonban további egy évig használhatott iraki területen lévő állásokat a Szíriában működő Iszlám Állam elleni műveletek támogatására. Ennek határideje járt le 2026 szeptemberének végén.

A megállapodást még Joe Biden elnöksége idején kötötték, a kivonulás befejezése már Donald Trump kormányzatára maradt. Az időzítés különösen kényes, mivel Washington és Teherán között fegyveres konfliktus zajlik, Irak pedig évtizedek óta próbál egyensúlyozni az Egyesült Államokhoz fűződő biztonsági kapcsolatai és a szomszédos Irán jelentős politikai, gazdasági és katonai befolyása között.

Irán már győzelemként ünnepli az amerikai távozást

Az amerikai katonai jelenlét felszámolását Teherán és iraki szövetségesei évek óta követelték, ezért szeptember 30-át több Irán-barát fegyveres csoport is történelmi győzelemként ünnepelte. Az amerikai invázió óta Irán jelentős politikai és katonai befolyást épített ki Irakban, elsősorban a síita pártokon és milíciákon keresztül, amelyek közül több pénzügyi és katonai támogatást is kap Teherántól.

Abu Mojtaba al-Jasziri, az Iraki Iszlám Ellenállás egyik parancsnoka a Reutersnek azt mondta, az amerikai csapatok távozásával Irak történetének egy sötét fejezete zárul le. A támaszpontok kiürítése az Iránhoz kötődő szervezetek számára gyakorlati előnyt is jelenthet, hiszen megszűnik az a közvetlen amerikai katonai jelenlét, amely eddig fékezte mozgásterüket. Washington korábban Bagdadot is többször arra sürgette, hogy szorosabban ellenőrizze a központi kormánytól részben önállóan működő fegyveres csoportokat.

Az Egyesült Államok befolyása azonban a katonák távozásával nem tűnik el. az USA továbbra is kapcsolatban marad az iraki fegyveres erőkkel, pénzügyi téren pedig különösen erős eszköz van a kezében: az ország olajbevételeinek jelentős része a New York-i Federal Reserve rendszerén keresztül jut el Bagdadhoz. Ez az amerikai kormánynak a katonai jelenlét megszűnése után is komoly befolyást biztosít az iraki vezetéssel szemben.

Egyszer már kivonultak, aztán jött az Iszlám Állam

Az Iránhoz kötődő fegyveres csoportok megerősödése mellett Bagdadban attól is tartanak, hogy az amerikai távozás után az Iszlám Állam maradványai megpróbálhatják kihasználni a keletkező biztonsági réseket. A dzsihadista szervezet már nem rendelkezik olyan területi ellenőrzéssel, mint egy évtizeddel ezelőtt, Irakban és Szíriában azonban továbbra is működnek sejtjei. A 2024-es amerikai-iraki megállapodás is abból indult ki, hogy az Iszlám Állam meggyengült, de nem tűnt el. Irak számára különösen nyugtalanító a történelmi párhuzam. Az Egyesült Államok 2011 decemberében egyszer már kivonta katonai erőinek döntő részét az országból. Kevesebb mint három évvel később amerikai katonák tértek vissza, miután az Iszlám Állam 2014 nyarán elfoglalta Moszult, és Irak, valamint Szíria hatalmas területei kerültek az ellenőrzése alá.

Az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció ezután éveken át légicsapásokkal, kiképzéssel, hírszerzéssel és katonai tanácsadással támogatta az iraki erőket. Az Iszlám Állam iraki „kalifátusának” területi uralma 2017-re összeomlott, a nemzetközi koalíció azonban továbbra is az országban maradt, részben azért, hogy megakadályozza a szervezet újjászerveződését. A nemzetközi sajtó által megszólaltatott irakiak között ezért nem mindenki tekinti kizárólag jó hírnek az amerikai távozást.

Több mint 4500 amerikai katona halt meg Irakban

Az Egyesült Államok 2003 márciusában, George W. Bush elnöksége alatt támadta meg Irakot, majd néhány hét alatt megdöntötte Szaddám Huszein rendszerét. A gyors katonai győzelmet azonban hosszú megszállás, felkelés, terrortámadások és súlyos felekezeti erőszak követte. Az amerikai haderő legsúlyosabb veszteségei a 2003 és 2011 közötti időszakra estek. Az iraki háborúban és az azt követő katonai műveletekben mintegy 4500 amerikai katona vesztette életét. Ez nagyjából kétszerese az afganisztáni háború során elesett amerikai katonák számának.

Románia is vérrel fizetett Irakban

Bukarest 2003-ban kapcsolódott be az iraki műveletekbe, és több mint hat éven keresztül tartott fenn katonai kontingenst az országban. A román védelmi minisztérium történeti összesítése szerint a misszió 2003. március 19-én kezdődött és 2009. július 23-án ért véget, ezalatt 12 váltásban több ezer román katona szolgált Irakban. Egy 2010-ben kiadott minisztériumi közlemény az összesített létszámot mintegy 8500 főre tette.

A román katonai jelenlét azonban nem szűnt meg teljesen a koalíciós misszió lezárásával. Bukarest 2005 januárjától a NATO iraki kiképzőmissziójához is hozzájárult, így román katonai oktatók és szakemberek 2011 novemberéig továbbra is szolgáltak az országban. Katonáink járőröztek, útvonalakat és támaszpontokat biztosítottak, konvojokat kísértek, valamint az iraki rendőrök és katonák kiképzésében is részt vettek. Műszaki és egészségügyi egységeik szintén szolgáltak Irakban, Baszrában pedig az ENSZ személyzetének védelmét látták el. A misszió Románia számára is veszteségekkel járt: Bogdan Hâncu tizedes 2006-ban, Ioan Grosaru tizedes 2007-ben halt meg egy-egy támadásban. Mindkettőjüket posztumusz alhadnaggyá léptették elő. A védelmi minisztérium összesítése szerint a misszió alatt még tizennégyen sebesültek meg.