Heves viták után a francia képviselők megszavazták péntekre virradó éjjel azt a törvénytervezetet, amely kiszélesíti a Covid-igazolás használatát a mindennapi életében, hatósági karantént ír elő a fertőzötteknek, és kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást az egészségügyi és szociális dolgozók, valamint a tűzoltók számára.

A koronavírus-járvány 2020. márciusi kezdete óta ez a kilencedik francia törvény a Covid-19 betegség terjedésének megakadályozására: az 577 tagú nemzetgyűlésben a jelen lévő képviselők közül 116-an szavaztak igennel 86 nem ellenében. A szenátorok pénteken kezdik a javaslat megvitatását, amelynek végleges elfogadása a hétvégén várható.

A szigorításokat, amelyeket Emmanuel Macron államfő július 12-i beszédében jelentett be, a koronavírusnak a delta variáns által okozott negyedik hullámával indokolta a kormány. A korábbiaknál fertőzőbb variáns az új eseteknek már csaknem nyolcvan százalékát okozza. A törvénybe foglalt intézkedéseket egyébként rendelet formájában már a hét elején kihirdette a kormány.

Jóllehet az egészségügyi és a szociális dolgozók, valamint a tűzoltók oltási kötelezettségéről konszenzus alakult ki a társadalomban, a koronavírussal szembeni védettséget igazoló dokumentum (oltási igazolás vagy a 48 óránál nem régebbi negatív teszt) használatának kiterjesztése a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyekre (vendéglátóhelyek, kulturális intézmények, nagyobb üzletek, vonatok, kórházak, vásárok, fesztiválok) heves vitát váltott ki.

Az oltási igazolványok vagy a negatív tesztek felmutatása a 12 és 17 év közöttiek számára csak szeptember 30-tól lesz kötelező, miután számukra később kezdődött az oltási kampány. Azoknak az intézményeknek, amelyek nem kérik el a vendégek igazolványát, egyelőre 1500 eurós bírságot kell fizetniük, ennek összege azonban progresszívan növekszik ismételt szabályszegés esetén, s akár 9 ezer euróra is emelkedhet, valamint egy év szabadságvesztéssel is járhat az intézményvezető vagy a tulajdonos számára. Az igazolást megkövetelő helyeken a dolgozóknak is kötelező a koronavírus elleni védettségi igazolás (oltás vagy rendszeres tesztelés), annak hiányában fizetés nélkül fel kell függeszteni a munkaviszonyt. Az igazolást megkövetelő helyeken a maszkviselés nem kötelező, viszont a prefektúrák saját hatáskörben bárhol kötelezővé tehetik, akár kültérben is. A szabály megsértése 135 eurós bírságot von maga után.

Hétfő óta egyébként tíznapos karanténba kell vonulniuk azoknak, akiknek a koronavírustesztje pozitívnak bizonyult, de a karantén korábban is véget érhet, amennyiben a fertőzött időközben negatív tesztet produkál. A karantén megszegése 750 eurós bírságot von maga után, de halaszthatatlan ügyek intézésére a karantén délelőtt 10 és 12 óra között megszakítható.

A korlátozó intézkedések bevezetését a kormány "a súlyos helyzettel" indokolta, az újonnan fertőzöttek száma ugyanis a hét eleje óta minden nap 20 ezer felett volt, amire május eleje óta nem volt példa, s ami tízszerese a két héttel ezelőtti adatoknak.

A kórházi mutatók eddig nem emelkedtek, de a hatóságok attól tartanak, hogy augusztus közepén ismét túlterheltek lehetnek az egészségügyi intézmények. Csütörtökön 6800 fertőzöttet ápoltak kórházban, s közülük kevesebb mint 900-an voltak intenzív osztályon. Tavaly október óta nem volt ilyen kevés koronavírus beteg kórházban. A delta variáns gyors terjedésével azonban a helyzet néhány héten belül megváltozhat.

"Az igazi kérdés az egészségügyi rendszerünkre gyakorolt hatás" - mondta csütörtökön Jean-Francois Delfraissy, a kormány mellett működő tudományos tanács vezetője a szenátusban. Olivier Véran egészségügyi miniszter pedig arra figyelmeztetett, hogy a vírus terjedése egy hét alatt 150 százalékkal erősödött, amire még nem volt példa.

Az egészségügyi miniszter csütörtökön jelezte, hogy öt megyében lassan elkezdett emelkedni az intenzív osztályon ápoltak száma. Az elmúlt hét napban 1550-en kerültek kórházba, közülük 300-an intenzív osztályra, míg két héttel ezelőtt még csak 750 volt a kórházba felvett betegek száma, s 150 az intenzív osztályra kerülőké.

Az előző járványhullámokhoz képest azonban az átoltottság miatt várhatóan kevesebb fertőzöttnél alakul ki a betegség súlyos formája. A hatóságok ugyanakkor attól tartanak, hogy a tavalyi nyárhoz hasonlóan a fertőzési szint először a fiatalok körében ugrik meg, s tőlük kaphatják el az idősebbek vagy az egészségégi állapotuk miatt veszélyeztetettebbnek számítók, s emiatt nőhet meg nyár végre a kórházi ápoltak száma, elsősorban a be nem oltottak esetében.

A kormány adatai szerint egyébként az új fertőzötteknek 96 százaléka nem kapott oltást.

A korlátozó intézkedések alapvető célja az oltási hajlandóság további növelése: az országban jelenleg naponta csaknem egymillió adagot vesznek fel az emberek, s a szomszédos Spanyolországból és Portugáliából is sokan a dél-franciaországi nyaralóhelyeken kérik a mindenki számára elérhető oltást a felgyorsított kampánynak köszönhetően.

A 67 millió lakosú Franciaország lakosságának 58 százaléka, 39 millióan kapták meg a SARS-CoV-2 koronavírus okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltás legalább egy adagját, 32 millió embernek pedig már befejeződött az oltási ciklusa, azaz mindkét vakcinaadagot megkapta.