Hogyan látszik Kárpátaljáról, Ukrajnából az orosz–amerikai viszonylatban érzékelhető „Trump-tornádó”? Rendezhetnek-e választásokat a közeljövőben, s létrejöhet-e húsvétig a tűzszünet? Dunda György újságírót, az Ungváron szerkesztett Kárpáti Igaz Szó lapigazgatóját kérdeztük.        

– Óriási sebességre váltott a Trump-adminisztráció Ukrajna ügyében is. Hogyan vélekednek a történésekről az ukránok?     

– Mindenki figyel és kapkodja a fejét. Két nagy táborra osztható az ukrajnai társadalmi vélekedés. Az egyik rész hatalmasat csalódott az új amerikai adminisztrációban, Donald Trumpban. Szerintük Amerika egy geopolitikai háttéralkut köthet Ukrajna róvására, egyenlőségjelet tesz az agresszor és az áldozat között. Jelenleg a Trump iránti utálat megközelíti a Putyint övező ellenszenvet. A másik tábor a kijózanodást, a realitásra való ráébredést észleli. Ők úgy látják, várható volt, hogy nem lesz végtelen az a támogatás, amit a tengerentúlról kap Ukrajna, s előbb-utóbb le kell ülni az oroszokkal, még akkor is, ha ezt ők is ellenszenvvel kezelik. Ugyanakkor az egyszerű emberek szintjén felcsillant valami remény arra vonatkozóan, hogy tűzszünethez, majd a békekötéshez is elvezethet egy orosz–amerikai megegyezés, még akkor is, ha az Ukrajna számára fájdalmas lehet. 

– Kárpátalján is hasonló a vélekedés? 

– A kárpátaljai magyarság a háború kitörése óta a béke pártján állt, azt vallotta, hogy a béke az, ami megnyugtatható lehet, csak az hozná el a problémák rendeződését. De magával a béke iránti reménnyel kapcsolatban is nagyon óvatosan kell fogalmazni a jelenlegi Ukrajnában, ahol az érzelmek is befolyásolják a háború megítélését. A béke emlegetését egyre durvábban mossák össze sokan a Putyin-barátsággal. Aki békét emleget, az Ukrajna kapitulációját akarja, így hangzik az ellenérv. A békepártiság melletti fő érveket – hogy ne pusztuljon tovább Ukrajna, emberek millióinak a sorsa rendeződjön valamilyen formában, a családok ismét egyesüljenek, hogy a katonatemetők gyarapodása végre-valahára megálljon, akik a fronton vannak haza tudjanak térni a szeretteikhez – hajlamosak lesöpörni az asztalról. Egy nagyon nehéz, szorító érzésben van a kárpátaljai magyarság is. Egy fenntartható, igazságos béke az, amiben mi, kárpátaljaiak a háború első pillanatától érdekeltek vagyunk. 

– Mi volt a fogadtatása Ukrajnában Donald Trump választásokat sürgető kijelentéseire? 

– Nyilván ezektől hangos most a média. Az amerikai javaslat úgy néz ki, hogy legyenek Ukrajnában választások, s ezt követően az új vezetés legyen az, amely tárgyalhat a béke feltételeiről. A hivatalos kijevi álláspont határozottan elutasítja ezt a fajta hozzáállást. Zelenszkij legfrissebb interjújában azt mondja, hogy az oroszok szemében ő egy szálka, s megérti, hogy el akarják őt távolítani. Münchenben azt nyilatkozta, hogy igazából csak az oroszok, Ukrajna ellenségei akarnak választásokat, az ukránok nem érdekeltek benne. A legújabb interjújában arról beszélt, hogy csak akkor hajlandó lemondani a posztjáról, ha felveszik Ukrajnát az EU-ba és a NATO-ba. Úgy is összefoglalhatnánk mindezt, hogy a megváltozott geopolitikai realitásokat, az új amerikai álláspontot Kijevben egyszerűen nem hajlandók tudomásul venni. Bármilyen érvelést, ami a választásokra vonatkozik, orosz narratívaként kezelnek. 

– Szóval, semmi esély a választások megszervezésére?   

– A hadiállapot ideje alatt egész biztosan nem lehet megtartani a választásokat. Kérdés, hogy mi lenne azokkal a szavazókkal, akik az oroszok által megszállt területeken élnek, a belső menekültek szavazását hogyan tudják megoldani. Hogyan szavazna az a sok százezer katona, aki a fronton van? A külföldön tartózkodó, tízmilliónál is több ukrán állampolgár voksolása egy külön kérdés. Ha az online formában történne – moldovai példára –, akkor kérdéses annak ellenőrizhetősége. Jelenleg nehéz elképzelni, miként lehetne választásokat tartani. De elsősorban politikai szándék kell hozzá, a kijevi elnöki hivatalban viszont ez teljes elutasításba ütközik. Azt se felejtsük el, amit Dmitro Kuleba volt külügyminiszter mondott, hogy Ukrajnának nem kell figyelembe vennie az orosz–amerikai tárgyalások eredményeként felmerülő „ultimátumot”. Szerinte Trumpot bele kell vinni egy hosszabb játékba. Olyan álláspont is van az elnöki hivatalban, miszerint tűzszünet esetén sem oldják fel a hadiállapotot, a mozgósítást és a határzárt. Márpedig ha ez nem történik meg, akkor nyilván választások sem lehetnek. 

– Egy választás esetén veszélybe kerühetne Zelenszkij pozíciója?

– Ukrajnában jelenleg ellenzékről nem beszélhetünk. Az elnöki hivatalnak betonbiztos a pozíciója, ellenőrzi a politikai, gazdasági eliteket és abszolút hű hozzá az ukrán hadsereg és a belügyi hatóságok. Hogy ezt kívülről, Moszkvából vagy Washingtonból érkező üzenetekkel meg lehet-e bolygatni, egyáltalán ki lehet-e erőszakolni egy választást, ezt idővel meglátjuk. 

– Ukrajnában látszik egy esetleges tűzszünet esélye az utóbbi hetekben, hónapokban?  

– Orosz, illetve amerikai részről hangzanak el nem hivatalos javaslatok április 20-ra, húsvétra, de május 9-ről is hallani. Csakhogy a tűzszünethez mindkét fél beleegyezése szükséges. Egyoldalú tűzszünetet nehezen tudok elképzelni, az erre vonatkozó közös megegyezés pedig jelenleg távolinak tűnik.