Az Európai Unió tagországaiban 3,67 millió csecsemő született 2023-ban, ami csökkenést jelent a 2022-es 3,88 millió születésszámhoz képest, valamint elmarad a 2021-es 4,09 milliótól is – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken kiadott jelentéséből.

A 2023-as adatokat rögzítő jelentés megjegyezte, az EU-ban született gyermekek száma 2008 óta folyamatosan csökken, akkor 4,68 millió gyermek született.

Az uniós termékenységi ráta 2023-ban 1,38 volt egy édesanyára vetítve, ami szintén visszaesést jelent a 2022-ben feljegyzett 1,46-os arányhoz képest, valamint visszaesés a 2020-ban és 2021-ben feljegyzett kismértékű növekedés után, amikor a termékenységi ráta 1,51, illetve 1,53 volt. 

A tagországok között a legmagasabb termékenységi mutatót Bulgáriában (1,81) jegyezték fel, majd Franciaországban (1,66), valamint Magyarországon (1,55). Ezzel szemben a legalacsonyabb termékenységi rátát Máltán (1,06), Spanyolországban (1,12) és Litvániában (1,18).

Az EU statisztikái szerint a nők első gyermekvállalásának átlagos életkora a 2013-as 28,8 évről 2023-ra 29,8 évre nőtt. Míg Bulgáriában átlagosan 26,9 évesen, Olaszországban 31,8 évesen hozták világra első gyermeküket a nők. Romániában 2023-ban 27,1 év volt az első gyermeküket szülő nők átlagéletkora. 

A jelentés Romániáról is közöl információkat, bár megjegyzik, ezek csupán becsült adatok (néhány ország esetében áll fenn ez). E szerint Romániában a termékenységi mutató 2023-ban 1,54 volt, ami jelentős csökkenést jelent a 2022-es 1,71-hez képest, valamint a 2021-ben jelentett 1,81-es arányhoz viszonyítva. Magyarország esetében a termékenységi mutató a 2023-as 1,55-öt megelőzően 2019-ben 1,55, 2020-ban 1,59, 2021-ben 1,61, 2022-ben pedig 1,56 volt.