A Rasszvet válasz az Elon Musk által vezetett SpaceX katonai szerepére az ukrajnai háborúban. Az ukránok komoly fenyegetést látnak a rendszerben, amely valós idejű célmegjelölést biztosíthat az orosz hadseregnek.

Oroszország márciusban fellőtte a Rasszvet (Hajnal) alacsony pályás műholdkonstelláció első 16 tagját. A Kommerszant beszámolója szerint a Bureau 1440 által fejlesztett szélessávú konstelláció 5G-s kommunikációt, műholdak közötti lézeres adatátvitelt és új generációs plazmahajtóműveket használ.

A tervek szerint 2026 végéig 156 műhold indul, jövőre ennek a duplája, és 2030-ra mintegy 700 műholdból álló hálózat jön létre. A teljes rendszer kiépítése tehát több tucat indítást igényel.

A Rasszvetre több mint 430 milliárd rubel (körülbelül 4,55 milliárd euró) állami és magánforrást irányoztak elő az orosz digitális infrastruktúra fejlesztését célzó „Adatgazdaság” nemzeti program részeként. Azonban Moszkva számára jelen pillanatban a rendszer katonai felhasználhatósága a legfontosabb, sőt egyes megfigyelők szerint hosszú távon is. Erre utalnak a műszaki jellemzők.

A Rasszvet-műholdak 800 kilométeres magasságban működnek majd, míg a Starlink-eszközök röppályája nagyjából 550 kilométerrel a földfelszín fölött található. A magasság növekedésével javul a lefedettség és csökken a légköri ellenállás. Az utóbbinak azért van jelentősége, mert az alacsony Föld körüli pályán (LEO) a légkör felső rétegei még érezhető fékező hatást gyakorolnak. A műholdaknak így időről időre pályakorrekciós manővereket kell végrehajtaniuk – minél alacsonyabban repülnek, annál sűrűbben –, ellenkező esetben letérnek a pályájukról és végül lezuhannak. Ezen kívül az orosz műholdak adatkapcsolati sebessége mindössze egy gigabit másodpercenként, ami töredéke a Starlink kapacitásának, viszont megvannak az előnyei. Míg a Starlinknek több ezer műholdat kellett felbocsátania, hogy lefedje a Földet, a magasabban köröző Rasszvet-műholdakból néhány száz is elég lesz. Az alacsonyabb adatátviteli sebesség pedig katonai kommunikációra bőven elég.

A Rasszvet-fejlesztést a háborús tapasztalatok gyorsították fel. Az ukrajnai konfliktus megmutatta, hogy a műholdas internet kritikus a drónok irányításában, a tüzérségi koordinációban, a hírszerzési adatátvitelben. A Starlink kezdetben kulcsfontosságú támogatást nyújtott Ukrajnának, amit Oroszország elektronikus hadviseléssel igyekezett ellensúlyozni, illetve megpróbálta – sokáig sikerrel – maga is használni az amerikai hálózatot. Az ukránok kitartó követelésének eleget téve a SpaceX vezetője, Elon Musk végül idén februárban bezárta azt a kiskaput, ami lehetővé tette, hogy orosz egységek külföldről becsempészett Starlink‑terminálokat használjanak támadódrónok irányítására.

Az oroszok által ellenőrzött területek fölött lekapcsolták a szolgáltatást, Ukrajnából pedig csak a SpaceX által regisztrált terminálok kapcsolódhatnak a Starlink műholdjaihoz. Ez megoldott egy problémát, de egyúttal kreált egy újat: az ukránok nem tudják használni a szolgáltatást orosz célpontok ellen. Alexander Stubb finn elnök múlt héten azt kérte Elon Musktól, hogy Ukrajna használhassa a Starlinket ott, ahonnan az orosz ballisztikus rakétákat indítják: akár Oroszországban, akár az elfoglalt ukrán területeken.

Clayton Swope, a CSIS űrbiztonsági szakértője szerint a SpaceX által biztosított műholdas kommunikáció kritikus az ukránok számára. Starlinken keresztül kapják a felderítési videókat, és ezen keresztül kommunikálnak a támadást irányító egységekkel. Az alacsony pályán keringő műholdak gyors, alacsony késleltetésű adatkapcsolatot biztosítanak, ami létfontosságú a valós idejű katonai kommunikációhoz. Egy drónkezelő számára a lassú adatkapcsolat azt jelentheti, hogy eltéveszti a célt. A Starlink korlátozása után az orosz hadsereg kénytelen volt visszatérni a hagyományos kommunikációs rendszerekhez, amelyeket elsősorban hang továbbítására terveztek, miközben a modern hadászat nagy mennyiségű adatot használ (például drónok videófelvételeit). Nem véletlen, hogy Oroszország a múltban megpróbálta zavarni a Starlink-műholdak kommunikációját, de kiderült, hogy ez – lokális célpontok védelmén kívül – gyakorlatilag lehetetlen, a konstellációt alkotó műholdak nagy száma és gyors mozgása miatt. Éppen ezért történtek kibertámadások, sőt nemrégiben szabotázs is előfordult, amelynek célja egy lengyelországi Starlink‑állomás volt.

Az orosz projekt késésben van. A konstelláció első darabjainak indítását 2025‑ről elhalasztották, majd az idén fellőtt 32 műhold közül legalább egy lezuhant, további kettő egyre alacsonyabbra süllyed, és a többiek sem érték el a tervezett 800 km-es pályamagasságot.

Ennek ellenére ukrán elemzők és tisztviselők szerint a rendszer máris működik. A szeptember 20-án lezajlott parlamenti választás alkalmával például a Barents-tenger partján fekvő Nyenyec Autonóm Körzet lakói Rasszvet-terminál segítségével csatlakoztak a szavazási rendszerhez.

Szerhij Beszkresztnov elismert ukrán rádiótechnikai és drónszakértő, az ukrán védelmi minisztérium tanácsadója szerint Oroszországnak legalább 200-250 műholdra lenne szüksége a stabil, folyamatos lefedettség biztosításához. Ugyanakkor Volodimir Sztepanyec ukrán műholdas kommunikációs szakértő a Militarnyi portálnak elmondta, hogy a műholdak pályájának elemzése alapján már az elsőként felbocsátott 16 eszköz naponta legalább két kommunikációs ablakot biztosít Ukrajna felett az orosz hadseregnek, és ezek mindegyike több mint egy óráig tart.

Az ukránok a márciusi, illetve a második, augusztusi kilövés előtt is drónokkal támadták a pleszecki űrrepülőteret, ahonnan a Rasszvet-műholdakat szállító rakéták indulnak, de egyik alkalommal sem jártak sikerrel.

Denisz Szienik, Ukrajna washingtoni nagykövet-helyettese a Helsinki Bizottság hétfői ülésén eléggé nyersen fogalmazott arról, hogy mit jelent Ukrajna számára az orosz „Starlink”. Elmondása szerint a Rasszvet „egyedi lehetőséget adna az oroszoknak arra, hogy bárhol valós időben támadjanak ukrán célpontokat”. A tisztségviselő elmondta, hogy Ukrajna nemzetközi partnerekkel, köztük a Nemzetközi Távközlési Unióval (ITU) dolgozik azon, hogy megakadályozza Oroszországot a rendszer teljes körű üzembe helyezésében, vagy legalábbis korlátozza a műholdak használatát. (Az International Telecommunication Union a műholdas frekvenciák és pályák nemzetközi szabályozó szervezete.) Szienik hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy Ukrajna a Rasszvet miatt veszítené el a háborút, de a támadások sokkal pontosabbak és pusztítóbbak lennének, és több civil halna meg.