Október közepére, végére várható az orosz nyári offenzíva lezárása, amikor Moszkva kiértékeli az elért eredményeket, s a folyamatban lévő amerikai fenyegetésekkel is számolva stratégiát válthat, erősödhet Putyin kompromisszumkészsége – mondta a Maszolnak Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő, a budapesti Oeconomus Alapítvány igazgatója. 

Taktikázik vagy valóban stratégiát vált Donald Trump a háború kezelésével, Putyinhoz való viszonyulásával kapcsolatban? - kérdeztük a posztszovjet térség szakértőjét. Bendarzsevszkij Anton úgy látja, bár sokan akik ad-hoc politikaként értelmezik az amerikai elnök lépéseit, szerinte stratégiáról van szó. 

„A stratégia arról szól, hogy miként lehet az oroszokat tárgyalóasztalhoz ültetni, hogyan lehet megnyitni a kommunikációs csatornákat, s milyen módon lehet elérni azt, hogy miközben Putyin úgy érzi, nyerésben van, mégis leüljön tárgyalni. Ehhez az utóbbi fél évben arra volt szükség, hogy Trump szóba álljon vele, ne alázza meg, ne hozzon újabb szankciókat. Részsikerről beszélhetünk, hiszen tárgyalások voltak Szaúd-Arábiában, Isztambulban, aztán Alaszkában. Kézzelfogható eredményt, a háború lezárását ugyanakkor egyelőre nem sikerült elérni” – vázolta fel az eddigi helyzetet a szakértő.

Bendarzsevszkij szerint bebizonyosodott, hogy Putyin időhúzásra játszott. „Most az ostor jön, a konkrét nyomásgyakorlás Oroszországra. Ezt látjuk jelenleg kibontakozni” – tette hozzá, példaként említve a kemény amerikai nyilatkozatokat. A The Telegraphnak adott minapi interjújában Trump ukrajnai ügyekért felelős különmegbízottja, Keith Kellogg tábornok teljesen váratlanul Hitlerhez hasonlította az orosz elnököt. Többek között elmondta, hogy Putyin birodalmat épít, és ha Ukrajna elesik, jöhet majd a NATO. „Ez a második világháborúra emlékeztet. 1938-ban Münchenben Hitler azt mondta, hogy csak a Szudétavidéket akarja. Aztán a Rajna-vidéket, majd Lengyelországot, és így kerültünk a második világháborúba. A történelem nem ismétli önmagát, de biztosan sok minden összecseng. Pontosan ez történik most Ukrajnával. Most kell megállítanunk őt” – mondta az interjúban Kellogg, aki szerint Putyin össze fog omlani egy nukleáris pókerjátszmában. 

Kapcsolódó

Amerikai tengeralattjárók az orosz partoknál? – Medvegyev gúnyolódik

Medvegyev szarkasztikusan megjegyezte: ahogy a mondás tartja, nehéz megtalálni egy fekete macskát a sötét szobában – különösen, ha nincs is ott.

Oroszország Donald Trump Egyesült Államok Dmitrij Medvegyev

Bendarzsevszkij Anton arra is emlékeztetett, hogy Trump augusztus végén jóváhagyta 3350 nagy hatótávolságú ERAM rakéta eladását Ukrajnának, ami jelentősen növelheti az ország csapásmérő képességét Oroszország ellen. A rakétákat F-16-os vadászgépekről indíthatják, és elsősorban katonai infrastruktúra ellen vethetők be. Az ERAM rakéta a 460 kilométeres hatótávolságával és 225 kilogrammos repeszfejével képes páncélozott célpontok megsemmisítésére, és a nyugati haditechnológia egyik modern modelljének számít Ukrajnában.

„Most azt a szakaszát látjuk a Trump féle diplomáciának, amikor különböző eszközökkel - kommunikációval, fegyverekkel, a partnerek rékényszerítésével, hogy mondjanak le az orosz energiahordozókról így próbálja elérni, hogy Putyin értsen a szóból és üljön le tárgyalni. A következő mérföldkő az lenne, hogy egy kétoldalú Putyin-Zelenszkij vagy egy háromoldalú Putyin-Zelenszkij–Trump találkozóra kerüljön sor, Ez az, amire már másfél hónapja várunk. Az oroszok húzzák az időt. Meghívták Zelenszkijt Moszkvába, aminek nyilván nincs esélye” – mondta a külpolitikai szakértő. 

Belengetett Tomahawk rakéták 

Kérdésünkre, hogy tartanak-e az oroszok Trumptól, Bendarzsevszkij Anton azt mondta, elődjéhez, a tétova Joe Bidenhez képest Trump impulzív politikusként könyvelték el Moszkvában, aki képes váratlan és erős döntéseket hozni. „Jelen esetben ez a kezére játszik, mert az oroszok azt gondolhatják, Trump csalódott bennük, s valami nagyot lép. Olyat tesz, amit elődje nem mert volna megtenni. Olyan fegyvereket küld Ukrajnának, amit elődje nem mert küldeni. A most belengetett Tomahawk rakéták ez a kategória” – hangsúlyozta a szakértő. A Tomahawk cirkálórakéta mintegy 2500 kilométeres hatótávolsággal és 450 kilogrammos robbanófejjel rendelkezik, és hatékonyabb lehet minden eddigi, a nyugati szövetségesek által átadott fegyvernél. A Kreml élesen kritizálta az Egyesült Államok döntését, miszerint mérlegelik Tomahawkok Ukrajnába küldését.

Bendarzsevszkij Anton szerint a Tomahawkokkal arra kényszeríthetik az oroszokat, hogy teljesen átdolgozzák a légvédelmüket, s adott esetben  frontról kellene elvonni olyan fegyvereket, amelyekre ott lenne szükség. A külpolitikai szakértő megjegyezte, hogy ezek a sorozatos amerikai jelzések valamiféle visszhangra kellene találjanak Moszkvában, de egyelőre semmilyen közvetlen reagálást nem láttunk Putyin részéről, márpedig csak a Kreml reakciója fontos. 

Bendarzsevszkij Anton azt mondta, egy fontos mérföldkő következik: az orosz nyári offenzíva lezárása. „Ez valamikor október közepére, végére várható, amiikor az időjárási körülmények már nem teszik lehetővé, hogy folytassák a májusban elkezdett nyári offenzívát. Akkor az oroszok kénytelenek lesznek értékelni, hogy ez milyen eredményekkel járt. Ha ez a tempó folytatódik, mi érhető el orosz szempontból egy, két, három év múlva?” – fogalmazott a külpolitikai szakértő. Szerinte ezeket az eredményeket a folyamatban lévő amerikai fenyegetések beváltásával -  Patriot rendszerek, ERAM rakéták érkezése, Tomahawkok küldése - együtt értékelik majd ki, s következtetések vonnak le, hogy mindez milyen hatással lesz a háborúra, a Donbassz teljes megszerzésére, a donyecki megye rövid időn belül bevételére. 

„Ha mindent átértékeltek, lehet, arra a következtetésre is juthanak, hogy inkább érdemes tárgyalni, s a most felajánlott amerikai feltételek mentén lezárni a háborút, mivel a folytatás akár negatív összegű játszmában is kiteljesedhetne. A hónap folyamán lehetnek olyan változások, amelyek révén Putyin kompromisszumkészsége nagyobb lesz, mint eddig” – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton.