Franciaország kedden újabb országos tüntetésre készül, miután a középiskolások már második hete tiltakoznak az iskolai körülmények és az oktatási rendszer problémái miatt – számol be a dpa, idézi az Agerpres. Hétfőn egy 15 éves diák elveszítette a karját, amikor felrobbant a kezében egy kábítógránát. Többen attól tartanak, az eset tovább hevítheti a tiltakozásokat.

A diákképviseletek országszerte tüntetések szervezését kérték. Párizsban a tüntetést helyi idő szerint 14 órakor (12:00 GMT) tartják a Köztársaság téren (Place de la République).

Tüntetéseket terveznek más nagyvárosokban is, például Lyonban, Lille-ben, Marseille-ben, Toulouse-ban, Bordeaux-ban, Rennes-ben és Strasbourgban.

Több jelentős oktatási szakszervezet is kinyilvánította támogatását a tüntetések iránt, és közülük néhány sztrájk kiírását is szorgalmazta, ami a mozgalmat a középiskolások tüntetésein túlra is kiterjesztheti.

A tüntetések nem egyszer erőszakba torkollottak. Videófelvételek láthatók arról, ahogy fiatalok lökdösik, ütlegelik, bántalmazzák a rendőröket.

Általános megdöbbenést váltott ki hétfőn annak a 15 éves középiskolásnak az esete, aki elveszítette a karját, miután az észak-franciaországi Lens városában felvett egy lövedéket, amely felrobbant a kezében.

Egyes információk szerint a rendőrség egy tüntető diákcsoportra dobta a lövedéket. A rendőrség főfelügyelősége vizsgálatot indított az ügyben érintett rohamrendőri egység ellen. Egy francia televíziós csatorna szerint a lövedék egy nem halálos kábítógránát volt.

Vannak, akik attól tartanak, hogy az incidens még jobban felhevíti a tüntetéseket, amelyekre már eddig is jellemző volt a súlyos erőszak. A korábbi rendőri brutalitással kapcsolatos vádak szintén kritikákat váltottak ki a rendőrség fiatal tüntetők elleni fellépése miatt.

Sebastien Lecornu miniszterelnök vasárnap este felszólította a minisztériumokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket az ország egész területén működő iskolák körülményeinek javítása érdekében, és vegyék figyelembe a diákok jogos aggályait, ami azonban nem állította meg a tiltakozásokat. Hétfőn újabb utcai tüntetésekre került sor Franciaország 589 iskolájában.

A 444.hu beszámolója szerint a miniszterelnök arra utasította a minisztereket, hogy foglalkozzanak a diákok öt fő követelésével. Ezek között szerepel a hiányzó tanárok pótlásának megszervezése, mivel egyes területeken a diákok hónapokig kimaradnak az oktatásból a tanárhiány miatt, még a kulcsfontosságú vizsgaévekben is. Lecornu felülvizsgálatot kért Franciaország hosszú tanítási napjairól is, amelyek Európa leghosszabbjai közé tartoznak.

A kormány a lepusztult iskolaépületek javítását is megvizsgálja. A franciaországi blokádokon részt vevő gyerekek arról számoltak be, hogy óra közben becsurog a víz az osztálytermekbe, csótányok vannak, leomlanak a mennyezetek, nyáron pedig elviselhetetlen a hőség. Lecornu szerint a minisztereknek a hónap végéig javaslatokkal kell előállniuk.

Megszólalt Mînzatu, az uniós biztos

A franciaországi diáktüntetések és az azokat részben kísérő zavargások kérdése olyan nemzeti vita tárgyát képezi, amelyet a francia demokratikus folyamat keretében, nemzeti szinten kell megvitatni és rendezni – jelentette ki Roxana Mînzatu szociális jogokért felelős európai uniós biztos hétfőn Strasbourgban, idézi az MTI.

Az uniós parlament plenáris ülésén Mînzatu hangsúlyozta: a közrend fenntartása és a belső biztonság garantálása mindenekelőtt tagállami felelősség. Üdvözölte, hogy a francia kormány párbeszédet kezdeményezett a diákokkal és az iskolai közösséggel, valamint lépéseket tett aggodalmaik kezelésére.

Kiemelte: a békés gyülekezéshez való jog az Európai Unió egyik alapvető szabadságjoga, amelyet a hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk. Hozzátette ugyanakkor, hogy amikor a tüntetések erőszakba torkollnak, a párbeszéd lehetősége beszűkül.

„Minden tagállamnak joga van a jogrend fenntartásához, miközben minden tüntetőt megillet az arányos és jogszerű rendőri fellépés” – hangsúlyozta. Az uniós biztos elfogadhatatlannak nevezte a rendőrök, csendőrök, tűzoltók, mentősök és más elsőként beavatkozó szolgálatok munkatársai elleni erőszakot. „Ők azok, akik kiteszik magukat a veszélynek, hogy másoknak ne kelljen kitenniük. Az ellenük irányuló támadások a jogállamiság elleni támadások is egyben. Semmilyen sérelem vagy panasz nem igazolhatja az erőszakot” –mondta.

Mînzatu hangsúlyozta továbbá, hogy a diákok számára biztosítani kell, hogy biztonságban vehessenek részt az oktatásban, a tanároknak és az iskolai dolgozóknak pedig lehetővé kell tenni, hogy zaklatás és erőszak nélkül végezhessék munkájukat.

Kapcsolódó

Meghallgatták a diákokat egyenruha-ügyben

A törvénytervezetet kezdeményező szociáldemokrata szenátor szerint nem annyira eltérőek az álláspontok.

törvénytervezet iskolai egyenruha oktatás diákok