Az utóbbi időben megszaporodott, egyre erőszakosabb múzeumi rablások miatt Európa-szerte újragondolják a műkincsek védelmét. Egyes intézmények a legértékesebb tárgyakat már nem állítják ki, máshol másolatok kerülnek a vitrinekbe. Az Europol szerint a rablók egyre gyakrabban kifejezetten az aranyból, más nemesfémből vagy drágakövekből készült tárgyakat keresik.

A múzeumlátogatók számára eddig magától értetődő volt, hogy a vitrinekben az eredeti műtárgyakat látják. A közelmúlt látványos európai múzeumi rablásai miatt egyes intézmények inkább biztonságos helyre viszik legértékesebb kincseiket, vagy másolatokkal helyettesítik azokat a kiállításokon.

Az egyik legismertebb példa a párizsi Louvre. Az Apolló Galéria 2026 júliusában, kilenc hónappal a francia koronaékszerek elrablása után nyílt meg ismét, de a megmaradt értékes ékszereket máshová szállították, amíg a múzeum ki nem dolgozza, miként lehet azokat nagyobb biztonságban bemutatni.

Néhány perc alatt vihetik el a felbecsülhetetlen értékű kincseket

Nem elszigetelt esetről van szó. Augusztus végén a spanyolországi Villena múzeumát támadták meg, ahonnan a bronzkorból származó, mintegy háromezer éves villenai kincs több darabját vitték el. A gyűjtemény majdnem tíz kilogramm aranyat tartalmaz, emellett ezüstből, borostyánból és vasból készült tárgyak is tartoznak hozzá.

Kapcsolódó

Pár perc alatt rabolták el Európa egyik legféltettebb aranykincsét egy spanyol múzeumból

A gyűjtemény 66 darabból áll, főként karkötők, tálak és palackok alkotják, amelyek összesen 9,7 kilogramm aranyat, valamint ezüstöt, borostyánt és meteoritvasat tartalmaznak.

műkincs rablás múzeum múzeumi lopás Spanyolország

Az Europol néhány nappal korábban figyelmeztetett arra, hogy változnak az európai múzeumok ellen elkövetett bűncselekmények módszerei. A figyelmeztetés azonban a rablást követő napon jutott el a villenai múzeumhoz.

Az Europol augusztusban közzétett elemzése szerint a múzeumi rablások egyre agresszívebbé válnak. Az elkövetők kalapácsokat, robbanóanyagokat, sőt lőfegyvereket is használhatnak a behatoláshoz vagy az alkalmazottak megfélemlítésére. A bűnözők érdeklődése mindinkább a könnyen értékesíthető, nagy értékű tárgyak – arany, más nemesfémek, drágakövek és jelentős kulturális értéket képviselő műkincsek – felé fordul.

Másolat kerülhet az eredeti helyére

A veszély miatt egyes múzeumok már korábban is másolatokat használtak bizonyos esetekben. A franciaországi burgundiai Châtillon-sur-Seine múzeumának egyik legfontosabb műtárgya, a Vix-i arany nyakperec. A mintegy 480 grammos, vaskori ékszert egy Kr. e. 500 körül elhunyt kelta nő sírkamrájában találták meg.

Kapcsolódó

FRISSÍTÉS: Kirabolták a világ leghíresebb múzeumát - kilenc tárgyat vittek el

Rablás történt a párizsi Louvre Múzeumban, senki nem sérült meg. A múzeumot lezárták, a nyomozás folyamatban.  

rablás Louvre kiállítás

A nyakékről két pontos aranymásolat is készült. Amikor más intézményben mutatták be, már korábban sem az eredetit kölcsönözték, hanem az egyik másolatot. Az eredeti ékszert később saját múzeumának vitrinjéből lopták el. Ennek kapcsán is merül fel egyre több intézményben, hogy bizonyos különösen értékes tárgyak esetében a látogatóknak másolatot mutassanak be, az eredetit pedig biztonságosabb helyen őrizzék.

Egyre erőszakosabbak a múzeumi rablások

Az Europol szerint nemcsak a módszerek változnak, hanem az elkövetők köre is. A hagyományos, műkincsekre szakosodott bűnözői csoportok mellett olyan alkalmi csoportok is megjelentek, amelyek tagjait akár a közösségi médián keresztül toborozhatják. Más bűnözési területekről érkező elkövetők számára is vonzóvá válhatnak a múzeumokban őrzött értékek.

Különösen veszélyeztetettek a nemesfémből készült történelmi tárgyak. Ezek esetében ugyanis nem feltétlenül maga a műkincs a cél: az arany beolvasztható, a drágakövek pedig külön-külön is értékesíthetők, ami jelentősen megnehezítheti a tárgyak későbbi azonosítását és visszaszerzését.