Milorad Dodik szerint a boszniai Szerb Köztársaság ugyanúgy a túlélésért harcol, mint Izrael. A szerb politikus Jeruzsálemben vette át a Jabotinsky-díjat, és élesen bírálta az európai beavatkozást.

Sziniša Karan, a leváltott Milorad Dodik szövetségese nyerte meg a boszniai Szerb Köztársaság elnöki posztjáért kiírt megismételt szavazást: szoros versenyben győzte le ellenfelét, Branko Blanušát. A február 8-a vasárnap megtartott előrehozott elnökválasztáson aratott győzelmével, Karan veszi át a tisztséget az Bosznia-Hercegovina szerbek lakta országszrészben. Karan, a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) politikusa, és mandátuma a 2026 októberében esedékes általános választásokig szól majd. Megválasztása egy politikailag rendkívül feszült időszakban történt, amelyet Dodik tavaly augusztusi eltávolítása indított el.

Milorad Dodikot egy súlyos politikai válság közepette mozdították el hivatalából, miután egy év börtönbüntetésre ítélték, és hat évre eltiltották a közhivatali tisztségek betöltésétől. A döntés hátterében az állt, hogy nem volt hajlandó végrehajtani a nemzetközi közösséget képviselő főképviselő – Bosznia-Hercegovina békefolyamatát felügyelő nemzetközi megbízott – határozatait. Karan győzelme így nem csupán egy regionális választás eredménye, hanem a Dodik-féle politikai vonal folytatásának jele is a boszniai Szerb Köztársaságban.

A 1995-ben egy amerikai katonai támaszponton (Dayton) aláírt békeszerződés Bosznia-Hercegovina számára rendkívül összetett és töredezett államszerkezetet hozott létre. Az ország alkotmánya három „államalkotó népet” ismer el, amelyeket történelmük és kulturális hagyományaik alapján határoz meg: a szunnita muszlim bosnyákokat, az ortodox keresztény boszniai szerbeket és a katolikus boszniai horvátokat. E három közösség politikai és intézményi egyensúlya határozza meg az állam működését mind a mai napig.

Kapcsolódó

Nem engedték leszállni a magyar gépet, reagált a miniszterhelyettes

Nyugatról olyan politikai folyamatokat indítanak el és táplálnak Bosznia-Hercegovinában, amelyek az ország szétfeszítését eredményezik – fogalmazott a miniszterhelyettes.

Magyar Levente Bosznia-Hercegovina boszniai Szerb Köztársaság

Bosznia-Hercegovina két fő entitásból áll. Az ország területének 51 százalékát a Bosznia-hercegovinai Föderáció teszi ki, amely egy bosnyák–horvát föderációként működik, és bosnyák, illetve horvát többségű kantonokra tagolódik. A másik entitás a közigazgatásilag egységes Boszniai Szerb Köztársaság.Mind a bosznia-hercegovinai állam, mind az entitások hivatalos fővárosa Szarajevó, ugyanakkor a Boszniai Szerb Köztársaság tényleges kormányzati központja Banja Luka. A daytoni béke óta az ország nemzetközi felügyelet alatt áll: a legfontosabb végrehajtói hatáskörök jelentős része a nemzetközi közösséget képviselő főképviselő kezében összpontosul, aki az ENSZ felhatalmazásával felügyeli a békemegállapodás végrehajtását és a politikai stabilitás fenntartását.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság de facto vezetője egy jeruzsálemi díjátadó alkalmával arról beszélt, hogy entitása „a Balkán Izraeleként” küzd fennmaradásáért. A Jerusalem Postnak adott interjúban hangsúlyozta: szerinte a szerbek és a zsidók történelmi tapasztalata között párhuzam húzható, különösen a második világháború idején elszenvedett közös tragédiák – például a jasenovaci koncentrációs tábor – miatt. Dodik úgy véli, mindkét nép a túlélésért és a nemzeti önrendelkezésért küzd, miközben külső nyomás és kettős mérce nehezíti helyzetét.

Szűkül a boszniai Szerb Köztársaság autonómiája

A boszniai szerb politikus Jeruzsálemben átvette a Jabotinsky-díjat, amelyet a zsidó állam megalapításáért küzdő cionista politikusról neveztek el. Dodik szerint Jabotinsky példája inspiráló, mert a nemzeti önrendelkezésért vívott harc „nem kerülhet a prioritási lista második helyére”. A politikus úgy látja: az Európai Unió és a nemzetközi közösség túlzottan beavatkozik Bosznia-Hercegovina ügyeibe, és szerinte a boszniai Szerb Köztársaság autonómiáját folyamatosan szűkítik.

Ezt a helyzetet párhuzamba állította Izrael nemzetközi megítélésével, amelyet szintén kettős mércével vádolt. Dodik hangsúlyozta a történelmi és politikai szolidaritást Izraellel, felidézve például, hogy a 2023. október 7-i terrortámadások után Banja Luka kormányzati épületeit izraeli színekbe világították. Beszédében a közös történelmi traumára és a nemzeti túlélés kérdésére helyezte a hangsúlyt, miközben élesen bírálta a migrációt, az európai liberális politikát és a nemzetközi intézményeket. Kritikusai szerint azonban Dodik retorikája túlzó és politikailag motivált, különösen a boszniai állami intézmények gyengítésével és orosz kapcsolataival összefüggésben. 

Az interjúban olvashatók szerint a boszniai szerb vezető saját politikai küzdelmét a kis nemzetek önrendelkezési harcaként értelmezi, és Izrael példáját olyan modellnek tekinti, amely a külső nyomással szembeni ellenállást és a nemzeti szuverenitás megőrzését jelképezi.