A fellebbviteli eljárás végéhez közeledve a francia szélsőjobb sikkasztás miatt elítélt vezetőjének nyilatkozatai arról árulkodnak, hogy számol a 2027‑es indulás elvesztésével és a visszalépés lehetőségével. Közben a Nemzeti Tömörülés párhuzamosan építi fel a lehetséges utód, Jordan Bardella köré a 2027‑es stratégiát.

A párizsi fellebbviteli bíróságon befejeződött Marine Le Pen pere. A döntés kimenetele határozza meg, hogy a francia Nemzeti Tömörülés vezetője elindulhat‑e a jövő évi elnökválasztáson. Az ítéletet július 7‑én hirdetik ki.

A politikust tavaly márciusban négy év szabadságvesztésre ítélték az Európai Parlament pénzeszközeinek elsikkasztása miatt. A büntetés felét házi őrizetben vagy elektronikus nyomkövetővel töltheti le, emellett százezer eurós pénzbírságot is kiszabtak rá. A legsúlyosabb következmény azonban az ötéves közügyektől való eltiltás, amely megakadályozná indulását a 2027‑es elnökválasztáson.

A vádirat szerint Le Pen és több munkatársa 2004 és 2016 között mintegy négymillió eurót használt fel jogtalanul, amikor olyan asszisztenseket fizettek európai parlamenti forrásból, akik valójában pártpolitikai feladatokat láttak el. A politikus fellebbezett az ítélet ellen. A négyhetes tárgyalássorozat végén védői több mint öt órát töltöttek annak bizonygatásával, hogy az ügyben nem történt szervezett sikkasztás, mindössze „becsületes adminisztratív hibák”, amelyek nem voltak szándékosak.

Ez változást jelent a védekezési stratégiában, korábban ugyanis Le Pen teljes mértékben tagadta a vádakat, és politikai indíttatásúnak nevezte az eljárást. A fellebbviteli szakaszban azonban elismerte, hogy előfordulhattak szabálytalanságok, ugyanakkor szándékosság hiányában felmentését kérte. Védői azzal érveltek, hogy Le Pen nem gondolta, hogy megszegi a szabályokat, hiszen az Európai Parlament tizenkét éven át fizette az asszistenseket. „Ha valami baj volt, miért nem figyelmeztették soha?" – tették fel a kérdést.

Kapcsolódó

Elutasították Marine Le Pen kérelmét: nem függesztik fel a büntetését

Az emberi jogi bíróság elutasította Marine Le Pen kérelmét, amelyben a politikus a rá kiszabott büntetés felfüggesztését kérte.

ellenzék Franciország Marine Le Pen Emberi Jogok Európai Bírósága

Záróbeszédében az ügyész nemcsak a közügyektől való eltiltás fenntartását kérte, hanem azt is, hogy a vádlottra kiszabott büntetésből egy évet letöltendő börtönbüntetésre változtassanak.

A francia jog szerint a szankciókat általában felfüggesztik a fellebbezés idejére, Le Pen elsőfokú ítélete azonban kivétel volt. Az ügyészek azzal érveltek – és a bírók is egyetértettek vele –, hogy bűnei olyan súlyosak, hogy azonnal el kell tiltani a közügyektől, függetlenül attól, hogy fellebbez-e. Váratlan fordulatként a fellebbviteli szakaszban az ügyészek már nem ragaszkodtak a tilalom azonnali végrehajtásához – azt mondták, nincs elegendő bizonyíték arra, hogy további bűncselekményeket követne el, ha nem büntetik meg azonnal. Ez elméletileg esélyt adhat Le Pennek az elnöki versenybe való visszatérésre még akkor is, ha a fellebbviteli bíróság is elmarasztalja – ha az ügyet a legfelsőbb bíróság elé viszi.

Korábban a háromszoros elnökjelölt azt mondta, hogy visszalép a versenytől, ha a választási eltiltását fenntartják. Nem világos, hogy az újabb fejlemények tükrében – azonnali végrehajtása nélküli eltiltás esetén – megváltoztatja-e az álláspontját.

Egy február eleji felmérés szerint a franciák nagyrészt közömbösek Marine Le Pen jogi helyzete iránt. Mind a Nemzeti Tömörülés támogatói, mind a francia közvélemény egésze körében nagyon hasonló a megítélése, mint az utódjaként kiszemelt Jordan Bardellának. Egy másik, ugyabban az időszakban készült kutatás rámutat, hogy a Nemzeti Tömörülés mellett elkötelezett szavazóbázis körében a két személyiség megítélése csupán apró eltéréseket mutat. Bardella erősebben testesíti meg a változást, míg Le Pent hatékonyabbnak tartják társadalmi és nemzetközi ügyekben.

Kapcsolódó

Boszorkányüldözést kiált Donald Trump – JD Vance-szel együtt kiállt Marine Le Pen mellett

Marine Le Pen „kiszabadítását” kérte közösségi oldalán Donald Trump; az Amerikai Egyesült Államok elnöke az európai baloldal által elkövetett „boszorkányüldözésnek” nevezte a szélsőjobbos francia politikus elleni ítéletet, amely miatt nem indulhat a választásokon.

Franciaország Marine Le Pen szélsőjobb választások Donald Trump

Ezzel együtt a per végéhez közeledve a Nemzeti Tömörülés választói 70 százalékban inkább a 30 éves „utód” elnökjelöltségét támogatják. Az eredmény azért érdekes, mert a Nemzeti Tömörülés rengeteg energiát fektetett abba, hogy Bardella jelöltségét B tervként fogadtassa el. A Le Figaro megrendelésére készült kutatás adatfelvétele egy nappal azután zajlott, hogy az ügyészség záróbeszéde elhangzott. A felmérés azt mutatja, hogy a párt választói nagyon is átlátják Le Pen jogi helyzetét. A szélsőjobboldali szavazók 57 százaléka ugyanakkor úgy vélte, hogy Bardella képes lesz „politikailag létezni” Le Pen nélkül is – vagyis tartanak attól, hogy eltiltásának fenntartása esetén Le Pen összetűzésbe kerülhet pártfogoltjával.

Bardella igyekszik rendíthetetlen támogatásáról biztosítani mentorát: egy tévéinterjúban ártatlannak nevezte Le Pent, és kijelentette, hogy 2027‑ben neki kellene vezetnie a jobboldalt. Azt is hangsúlyozta, hogy „bármi is történjen”, a Nemzeti Tömörülés versenyképes lesz a következő elnökválasztáson.

Ugyanakkor Marine Le Pen legutóbbi nyilvános megszólalásai arra utalnak, hogy egyre kevésbé bízik egy kedvező bírósági ítéletben – állapította meg a Politico. „Soha nem számítok kellemes meglepetésre, amikor egy bírósági terembe lépek” – mondta a múlt heti bírósági tárgyalás után hozzátéve, hogy „még hiszek a csodákban”. A portál ugyanakkor nem zárja ki, hogy a „gyászos hangulat” csupán stratégiai kommunikáció lehet, amellyel a politikus megpróbál kedvezőbb ítéletet kicsikarni.

Le Pen már háromszor indult az elnökválasztáson, az elmúlt két alkalommal pedig bejutott a második fordulóba, ahol kikapott a jelenleg is regnáló Emmanuel Macrontól. A 2027‑es voksolást sokan történelmi esélynek tartják arra, hogy a Nemzeti Tömörülés jelöltje győzzön, és az első demokratikusan megválasztott szélsőjobboldali vezető legyen Franciaországban a második világháború óta.

A francia semmítőszék közölte, hogy célja a végleges ítélet meghozatala a 2027-es választások előtt, „amennyiben lehetséges”. Azonban az idő szorít. A Nemzeti Tömörülés számára így is nagy kihívást jelent, hogy egyszerre két lehetséges elnökjelölt kampányát kell előkészítenie. A párt stratégiája a veterán Le Pen negyedik elnökválasztási kampányára jelentősen eltér majd a 30 éves Bardellával szembeni megközelítésétől, aki először próbálkozna az elnöki posztért. „Egy új jelölt más történetet, más felütést igényel” – bizonygatta Le Pen egyik szövetségese a Politicónak hozzátéve, hogy a B terv aktiválása esetén Bardella nem folytathatná egyszerűen ott, ahol Le Pen abbahagyta.