Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal szemben a közelmúltban elfogadott törvény miatt, amely a 18 éven aluliak számára tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalomhoz való hozzáférést, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg, valamint egy LMBTIQ-vonatkozású gyerekkönyvben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozat miatt.

Az Európai Bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint Magyarország június 23-án „számos, korlátozó és diszkriminatív intézkedést előíró törvényt tett közzé”. Emlékeztettek: az új törvény tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg a 18 éven aluliak számára.

A kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló döntés indoklásában az uniós bizottság mindenekelőtt leszögezte: a kiskorúak védelme jogos közérdek, melyet az Európai Unió is elismer és érvényesíteni kíván. Ebben az esetben azonban Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBTIQ-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével, írták.

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a törvény számos uniós szabályt sért. Véleménye szerint Magyarország megsértette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet az audiovizuális tartalmakra vonatkozó normák és a határon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások vonatkozásában, mivel olyan indokolatlan korlátozásokat léptet életbe, melyek szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, továbbá aránytalanok.

Néhány vitatott rendelkezés sérti továbbá az e-kereskedelmi irányelvet, nevezetesen a származási ország elvét is, a törvény ugyanis tiltja az eltérő szexuális irányultságokat ábrázoló, kiskorúaknak szóló tartalmak megjelenítésére vonatkozó szolgáltatásnyújtást, még olyan esetekben is, ahol ez a szolgálatás más tagállamból származik. Magyarország továbbá nem indokolta meg a határokon átnyúló, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások korlátozását, illetve nem jelentette be előre az Európai Bizottságnak a vitatott rendelkezések egy részét, az erre irányuló, az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelvben előírt kötelezettség ellenére.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megsértette a szolgáltatásnyújtás szabadságának és az áruk szabad mozgásának elveit, mivel elmulasztotta bizonyítani, hogy a korlátozások kellően indokoltak, megkülönböztetésmentesek és arányosak. A vitatott rendelkezések egy része sérti az általános adatvédelmi rendeletben és az alapjogi charta vonatkozó cikkében megállapított adatvédelemhez való jogot. Végezetül a bizottság úgy véli, hogy az uniós jog alkalmazási körébe tartozó területeken a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amint e jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti.

Felszólítást kapott Magyarország a mesekönyv ügyében is

A másik ügyet érintően az Európai Bizottság arra emlékeztetett, hogy a magyar fogyasztóvédelmi hatóság január 19-én arra kötelezte egy LMBTIQ-személyeket bemutató gyerekkönyv kiadóját, hogy felelősségkizáró nyilatkozat formájában tüntesse fel, hogy a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” jelenít meg. Az uniós bizottság kijelentette: ilyen kötelezettség az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített, a véleménynyilvánítás szabadságához és a megkülönböztetésmentességhez való jog korlátozását jelenti, és sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet.

Az Európai Bizottság ezért úgy döntött, felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérésre vonatkozó információ nyújtására vonatkozó kötelezettség előírásával Magyarország korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát, és a szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést valósít meg. Magyarország ugyanis nem indokolta meg ezen alapvető jogok korlátozását, valamint azt sem, hogy az LMBTIQ-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére vagy miért nem áll összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével.

Két hónapja van Magyarországnak a válaszadásra

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek elmaradása esetén a brüsszeli testület úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld, illetve végső lépésként az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

A lengyelek se úszták meg. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen is, amiért a lengyel hatóságok nem válaszoltak teljes mértékben és megfelelő módon a brüsszeli testület megkeresésére a több lengyel régió és település által elfogadott, úgynevezett LMBT-ideológia mentes zónákról szóló határozatok természetével és hatásával kapcsolatban. Az Európai Bizottság a közleményében arra emlékeztetett, hogy 2019-ben számos lengyel település és régió fogadott el határozatot az úgynevezett LMBT-ideológia mentes zónák létrehozásáról. Az uniós testület aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ezek a nyilatkozatok uniós jogot sérthetnek a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetéstől való mentesség tekintetében. Elmondták, a bizottság részletes elemzéseket készít arról, hogy ezek a határozatok összeegyeztethetők-e az uniós jogszabályokkal. Az értékelés elvégzéséhez megfelelő és átfogó tájékoztatásra van szüksége a lengyel hatóságoktól - írták.
Arra hívták fel a figyelmet azonban, hogy a februárban tett bizottsági felszólítás ellenére Lengyelország eddig még nem nyújtotta be a kért információkat, válasz nélkül hagyva a kérések nagy részét. Lengyelország ezzel akadályozza az uniós bizottságot az EU-szerződésekben ráruházott hatáskörei gyakorlásában, és nem tartja tiszteletben az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó cikkében foglalt lojális együttműködés elvét sem, amely előírja a tagállamok számára az érdemi együttműködést az unió intézményeivel - közölték. Ezért az Európai Bizottság felszólító levelet küldött Lengyelországnak az együttműködés hiánya miatt - tették hozzá. 
Lengyelországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek elmaradása esetén a brüsszeli testület úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld, illetve végső lépésként az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

(Címlapfotó forrása: Agerpres/EPA)