Keir Starmer kijelentette, hogy hajlandó brit csapatokat küldeni Ukrajnába, ha sikerül megállapodást kötni a háború befejezéséről Oroszországgal – elismerve, hogy ez veszélybe sodorhatja az Egyesült Királyság katonáit, ha Vlagyimir Putyin újabb támadást indít.

Ez az első alkalom, hogy az angol miniszterelnök egyértelműen kijelentette, fontolóra veszi brit békefenntartók Ukrajnába küldését. A kijelentés a hétfői, párizsi európai vezetőkkel folytatott rendkívüli tárgyalások előtt hangzott el – írja a The Guardianra hivatkozva az MTI.

A vezetők stratégiát kívánnak kidolgozni Donald Trump azon törekvésére reagálva, hogy megállapodást kössön az orosz elnökkel, valamint arra a félelemre, mely szerint az Egyesült Államok csökkentheti védelmi elkötelezettségeit Európában. Keir Starmer szerint a válság egy generációban egyszer előforduló pillanat, valamint Európa számára egzisztenciális kérdés.

A Daily Telegraph című lapban írt cikkében kifejtette, hogy az Egyesült Királyság készen áll vezető szerepet vállalni Ukrajna védelmében és biztonságában, beleértve az évi 3 milliárd fontos támogatás biztosítását 2030-ig. Hozzátette, hogy a katonai segítség mellett ez azt is jelenti, hogy készen állnak és hajlandóak hozzájárulni Ukrajna biztonsági garanciáihoz, ha szükséges, saját csapataik bevetésével is.

„Ezt nem mondom könnyelműen. Nagyon mélyen érzem annak a felelősségét, hogy potenciálisan brit katonákat sodorhatunk veszélybe” – mondta Starmer. „De bármilyen szerep Ukrajna biztonságának garantálásában egyben Európa és hazánk biztonságának garantálását is jelenti. Ennek a háborúnak a vége, amikor bekövetkezik, nem lehet csupán egy átmeneti szünet Putyin következő támadása előtt.”

A 2022 februárjában kezdődött orosz invázió óta az Egyesült Királyság miniszterelnökei eddig nyilvánosan elutasították brit katonák küldésének lehetőségét.

A katonai vezetők úgy vélik, hogy az Egyesült Királyság még a jelenlegi katonai kötelezettségeinek teljesítésére sem képes a 64 milliárd fontos védelmi költségvetésből, amely a GDP 2,33 százalékát teszi ki. Ennek ellenére belső források szerint az Egyesült Királyság hajlandó lenne csapatokat biztosítani egy többnemzetiségű békefenntartó misszióhoz, ha a diplomáciai erőfeszítések ezt eredményeznék.

A Munkáspárt ígéretet tett a védelmi kiadások GDP 2,5 százalékára emelésére, de nem határozta meg ennek időpontját. Ezzel szemben Trump azt sürgeti, hogy minden európai ország növelje kiadásait a GDP 5 százalékára. Brit katonai vezetők 2,65 százalékos növekedést szorgalmaznak egy fokozatos ütemben. Keir Starmer korábban már utalt arra, hogy brit csapatok részt vehetnek Ukrajna biztonságának garantálásában egy tűzszünet után.

A brit miniszterelnök – aki a hónap végén Washingtonba látogat Trump meghívására – kijelentette: „Miközben az európai nemzeteknek ebben a pillanatban fel kell lépniük – és mi ezt meg is tesszük –, az Egyesült Államok támogatása továbbra is kritikus fontosságú marad, és az amerikai biztonsági garancia elengedhetetlen a tartós békéhez, mert csak az Egyesült Államok képes elrettenteni Putyint egy újabb támadástól.” Starmer hozzátette: „Világosan ki kell mondanunk, hogy a béke nem jöhet létre bármilyen áron. Ukrajnának ott kell ülnie a tárgyalóasztalnál, mert bármi kevesebb azt jelentené, hogy elfogadjuk Putyin álláspontját, miszerint Ukrajna nem valódi nemzet.”