A dzsihadista terrorizmus továbbra is a legnagyobb fenyegetés az uniós tagállamok biztonságára – állapította meg az Európai Unió rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol a terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról szóló, csütörtökön közzétett éves jelentésében.

A 2023-es adatokat tartalmazó jelentés szerint 14 dzsihadista merényletből ötöt követtek el olyan magányos tettesek, akik az interneten radikalizálódtak. Az elszigetelt támadók aktívak az online közösségekben, támadásaikat jellemzően késsel vagy lőfegyverrel követték el. A dzsihadista propaganda kihasználta a geopolitikai eseményeket – például a Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael elleni tavaly októberi terrortámadását és az ezt követő háborút – sokak radikalizálására és toborzásra, erőszakra való felhívásra – olvasható a jelentésben az MTI szerint.

Az Europol szakértői szerint a terrorista csoportok titkosított kommunikációt, de a közösségi médiát is használják annak érdekében, hogy elkerüljék felderítésüket, valamint arra, hogy befolyásolható fiatalokat érjenek el. 2023-ban 334 embert tartóztattak le dzsihadista bűncselekmények miatt, és közöttük még több volt a fiatal, mint korábban. A börtönök továbbra is a radikalizálódás gócpontjai, de azok is biztonsági kockázatot jelentenek, akiket már kiengedtek a börtönből.

A szélsőjobboldali terrorizmussal kapcsolatban a jelentés azt írja: tavaly csupán két ilyen indíttatású támadást kíséreltek meg, ezek meghiúsultak, azonban az ideológiai és technikai fenyegetés továbbra is jelentős. A szélsőjobboldali radikálisok, különösen a fiatalok, aktívak az online közösségekben, propagandát terjesztenek, erőszakra buzdítanak és fegyverkészítési technikákat – például 3D nyomtatást – osztanak meg. Az ökofasizmus és a rendszerellenes retorika, amelyek környezetvédelmi kérdéseket kapcsolnak össze szélsőséges ideológiákkal, szintén népszerűvé váltak ezekben a körökben.

Az Europol adatai szerint 2023-ban a baloldali és anarchista terroristák 32 támadást követtek el, amelyek főként ingatlanokat és a létfontosságú infrastruktúrát vették célba. A támadások többségét szeparatista csoportok hajtották végre, gyakran társadalmi-politikai sérelmekhez, például antikapitalista és környezetvédelmi mozgalmakhoz kapcsolódva. Az államellenes érzelmek, valamint a bebörtönzött anarchisták támogatása ugyancsak katalizálta az erőszakos cselekményeket. Az etnonacionalista csoportok szintén aktívak maradtak, tevékenységük középpontjában a regionális függetlenségi törekvések álltak.

Catherine de Bolle, az Europol igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a terroristák folyamatosan hozzáigazítják világmagyarázataikat, tetteiket és elérési módjukat a legújabb geopolitikai és társadalmi-gazdasági fejleményekhez.

„Különösen aggasztó a fiatalok célba vétele és bevonása a terrorista csoportokba, azok tevékenységébe, például az online propaganda előállításába és a támadások megtervezésébe. Ugyanilyen aggasztó a mesterséges intelligencia és más fejlett technológiák használata a terrorista csoportok által üzeneteik erősítéséhez és bűncselekményeik elkövetéséhez” – mutatott rá.