Törökország megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó cikkét, mivel nem tesz eleget az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 2019. decemberi, jogerős ítélete szerinti kötelezettségének, amely szerint szabadon kell bocsátania Osman Kavala török üzletembert, emberi jogi aktivistát – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű Európa Tanács hétfőn.

Az említett ítélet szerint a török hatóságok annak ellenére vették őrizetbe Kavalát, hogy nem volt elég bizonyíték a bűncselekményre. Ankara ezzel megsértette az üzletembernek az emberi jogi egyezményben is rögzített jogát a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz – áll a hétfői állásfoglalásban. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a török kormánynak mindent meg kell tennie Kavala őrizetének megszüntetése és azonnali szabadon bocsátása érdekében.

A 46 tagot számláló Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság hétfőn kihirdetett újabb ítéletében megállapította: noha a 2019. december 10-i ítéletet követően a török bíróságok 2020. február 18-án elrendelték Kavala szabadlábra helyezését óvadék ellenében, ugyanezen a napon a helyi ügyész végzése alapján az üzletembert puccskísérlet miatt letartóztatták, majd a következő napon előzetes letartóztatásba helyezték. Előzetes letartóztatását kémkedés vádjával március 9-én megerősítettek. A strasbourgi bírák leszögezték: sem az őrizetbe vételre vonatkozó határozatok, sem a vádirat nem tartalmazott olyan tényeket, amelyek igazolhatnák a kémkedés gyanúját.

Megjegyezték: noha Törökország tett lépéseket a december 10-i ítélet végrehajtására, s a török bíróságok három határozatban is elrendelték az óvadék ellenében szabadlábra helyezést és egy felmentő ítéletet, Kavala még mindig – négy éve, három hónapja és tizennégy napja – előzetes letartóztatásban van. A hétfői ítélet szerint a török intézkedések nem meggyőzőek arra vonatkozóan, hogy Ankara jóhiszeműen, a bíróság 2019. december 10-i ítéletének következtetéseivel és szellemével összeegyeztethető módon járna el, „vagy olyan módon, mely biztosítaná az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok védelmét”.

ECHR judgment in the case Kavala v. Türkiye - joint statement by the Council of Europe leaders:

“We urge Türkiye, as a Party to the European Convention on Human Rights, to take all necessary steps to implement the judgment.”https://t.co/mYmy85xsHA#Kavala #HumanRights #ECHR pic.twitter.com/xeLvRZs4zH

— Council of Europe (@coe) July 11, 2022

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, valamint Simon Coveney, Írország külügyminisztere, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke hétfőn közzétett közös közleményükben arra szólították fel Törökországot, hogy mint az Emberi Jogok Európai Egyezményének részes országa, tegyen meg minden szükséges lépést a 2019. decemberi ítélet végrehajtására.

Az Európai Unió külügyi szolgálata (EKSz) szóvivője útján közzétett közleményében azt írta, az Európa Tanács régi tagjaként Törökországnak mihamarabb konkrét és tartós előrehaladást kell elérnie az alapvető jogok tiszteletben tartása terén. Az, hogy Ankara továbbra sem hajlandó végrehajtani az emberi jogi bíróság ítéleteit, növeli az EU aggályait azzal kapcsolatban, hogy a török igazságszolgáltatás betartja-e a nemzetközi és európai normákat – írták. Az EU szorgalmazza, hogy Törökország kövesse az Európa Tanácsnak a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok megerősítésére vonatkozó ajánlásait, és hajtsa végre az emberi jogi bíróság ítéleteit, köztük azt, amely Osman Kavala azonnali szabadon bocsátására szólít fel – tették hozzá.

Kavalát a 2013-as, Gezi parki tüntetések megszervezésével összefüggésben 2017. november elsején tartóztatták le. Őt és nyolc társát egyebek mellett a kormány megdöntésére tett kísérlettel, valamint politikai és katonai kémkedéssel vádolták meg. A bíróság azonban bizonyítékok hiányában felmentette őket. Mindazonáltal Kavala egy másik ügy miatt jelenleg is börtönben van. Az isztambuli főügyészség ugyanis elfogatóparancsot adott ki ellene a 2016. július 15-i erőszakos hatalomátvételi kísérlettel kapcsolatban, egy bíróság pedig elrendelte letartóztatását, „az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérlet” gyanújával.