Az orosz-ukrán háborúban békekötésre kicsi az esély belátható időn belül, az események eszkalálódnak - vélekedett Stier Gábor, a moszkvater.com főszerkesztője és Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna 48 perc című műsorának csütörtöki élő adásában, ahol az orosz-ukrán háború alakulásáról, a jelenlegi katonai és diplomáciai helyzetről és a béke lehetőségeiről beszélgettek.

Stier Gábor szerint a gondolkodásban van egy óriási eszkaláció, „egyre több gát dől le" mindkét oldalon. Úgy vélte, az ukránok legutóbbi, orosz stratégiai repülőterek, bázisok elleni váratlan dróntámadásai arról árulkodnak, hogy Ukrajna „meg van szorulva", és érzi, ez már a végjáték kezdete, ugyanakkor „játék a tűzzel", mert egy ilyen támadás az orosz nukleáris doktrína alapján Oroszországot felhatalmazza arra, hogy nukleáris válaszcsapást adjon. Megjegyezte, a háború nukleáris szintre emelésére nem lát esélyt, hiszen a támadás után - orosz kérésre - Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonnal beszélt egymással telefonon, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök is mérlegelő, kiegyensúlyozott típus, nem kapkod, amit szintén megnyugtatónak nevezett.

Kis-Benedek József egyetértett azzal, hogy mindkét oldalról eszkalációt tapasztalni. Az ukránok Pókháló hadműveletével kapcsolatban elmondta: nagyon komoly feladat volt, hiszen sokáig készültek rá és szerinte az amerikaiak tudtával hajtották végre, még ha Donald Trump amerikai elnököt vélhetően csak egy-két órával az akció előtt tájékoztatták is róla. A biztonságpolitikai szakértő a lehetséges orosz válaszcsapással kapcsolatban kifejtette: az atomeszköz használatát kizárja, úgyhogy ellentámadásokra számít. Véleménye szerint azokkal az eszközökkel kellene támadni az ukránokat, amelyeket ők támadtak, míg a leglogikusabb célok a döntéshozó központok lennének.

Stier Gábor kiemelte: a nukleáris válaszcsapás nem Oroszország érdekeit szolgálná, „többet vinne, mint hozna", ezért a válaszcsapás a fronton jöhet vagy egy látványos, szimbolikus csapás lehet főként Kijevre. A szakértők egybehangzó véleménye szerint Volodimir Zelenszkij elnök életét nem az oroszok, hanem belső, ukrán radikális csoportok veszélyeztetnék inkább, ha aláírna valamilyen területi veszteséggel járó békét. A két vendég szerint a békekötésre kicsi az esély belátható időn belül; az események eszkalálódnak, az oroszoknak a gáz és az olaj jelent elegendő gazdasági utánpótlást, hogy folytassák a háborút; Zelenszkij politikai pozíciói pedig addig viszonylag biztosak, amíg nem ír alá semmit. Stier Gábor szerint ugyan az eszkaláció elhozhatja a helyzet egyértelműsödését, ami egy tűzszünethez elvezethet, de békekötéshez nem.

Kapcsolódó

Hatvan drónnal támadott ukrajnai célpontokat az orosz hadsereg

A légvédelem 35 drón lelövéséről számolt be, emellett 8 drónt rádióelektronikai eszközök bevetésével eltérítettek a pályájukról.

háború Ukrajna Oroszország orosz–ukrán háború

Stier Gábor szerint Putyin-Zelenszkij találkozóra emiatt nem valószínű, hogy sor kerül, de a moszkvater.com főszerkesztője szerint egy Putyin-Trump találkozóra már látszik némi esély, akár még idén. Kis-Benedek József véleménye szerint arra Donald Trump is rájött, hogy nem lesz olyan gyorsan béke, ahogy ő hitte; de az amerikaiakat elsősorban a saját gazdasági helyzetük, másodsorban Kína és Oroszország viszonya érdekli; ők leginkább kimaradni szeretnének az orosz-ukrán konfliktusból. A két szakértő szerint fontos lesz a következő NATO-csúcs Ukrajna státusza miatt.

Az MTI által idézett Stier Gábor szerint Oroszország nem akar Nyugat-Ukrajnáig és Kárpátaljáig terjeszkedni, az „a háta közepére sem hiányzik", inkább meghagyják a lengyeleknek, „hogy bajlódjanak a területtel" - fogalmazott. Kis-Benedek József szerint XIV. Leó pápának és a Vatikánnak nem kellene beavatkoznia a helyzetbe; véleménye szerint a törökök jó közvetítők voltak és az isztambuli találkozót kellene folytatni.