A pozsonyi parlament elfogadta a Robert Fico vezette kormány igazságügyi reformját, amely ellen december eleje óta folynak tüntetések országszerte. Az ellenzék elsősorban a kiemelt ügyek vizsgálatával foglalkozó Különleges Ügyészség (USP) megszüntetését és egyes büntetési tételek aránytalan csökkentését kifogásolja. A módosítások a Liviu Dragnea nevéhez kötődő, 2017-es romániai reformot idézik.

A Fico-kormány immunitást biztosítana a korrupt politikusoknak és a hatalomhoz kötődő háttérembereknek – állítja a szlovákiai ellenzék, amely két hónapja utcai tüntetéseken tiltakozik a a büntető törvénykönyv (Btk.) tervezett módosításai ellen. Csütörtökön este, miközben a zárószavazást megelőző vita még tartott a parlamentben, országszerte több településen utcára vonultak.

A hárompárti koalíció első olvasatban januárban fogadta el a törvényt, az ellenzék szerint anélkül, hogy valós (szakértői) vita előzte volna meg a szavazást. A több tízezres tiltakozó megmozdulások résztvevői azt is felróják a Fico-kormánynak, hogy figyelmen kívül hagyja a más véleményen lévők álláspontját. Az ellenzék több száz módosító javaslatot nyújtott be, föleslegesen: a szerdáról csütörtökre halasztott zárószavazáson a hárompárti koalíció képviselői lesöpörték az ellenzéki javaslatokat.

Visszaélésekre hivatkoznak

A tavaly októberben beiktatott negyedik Fico-kormány reformja jelentősen csökkenti a korrupciós és pénzügyi bűncselekményekért kiszabható büntetéseket, korlátozza a közérdekű bejelentők (whistle-blower) védelmét, és lerövidíti az elévülések idejét, amely alatt az egyes bűncselekmények elkövetői felelősségre vonhatók. A változtatások lehetővé tennék a felfüggesztett büntetés kiszabását több pénzügyi bűncselekmény esetében.

Maros Zilinka főügyész hiába kérte, hogy legalább a nagy összegű korrupciót sújtsák börtönbüntetéssel. Zilinka a csütörtöki szavazás előtt megjelent a parlamentben, de helyszíni beszámolók szerint a miniszterelnök nem fogott vele kezet, amikor elhaladt mellette.

Az ügyészek szerint elfogadhatatlan, hogy például egy negyedmillió eurós kenőpénzért ugyanúgy felfüggesztett büntetést kaphat valaki, mintha egy üveg konyakot kapott volna.

A kormány az utolsó pillanatban még végrehajtott néhány, részben tartalmi változtatást az egyes büntetési tételeknél. A legfontosabb változás, hogy a 650 ezer eurónál nagyobb kenőpénzt eltevő tisztviselők öttől tíz évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak, és az elkövetőre legalább két év letöltendő börtönt kell kiszabni.

Tibor Gaspar volt rendőrfőnök, a Smer elnökhelyettese – aki maga is érintett a módosítások által – közölte, hogy a jogszabály előírásai két időpontban lépnek hatályba. Eszerint a különleges ügyészséget március 15-e előtt nem fogják megszüntetni, de további részleteket nem árult el. A kabinet nem tisztázta azt sem, hogy a korrupcióellenes ügyészség megszüntetése után mely hatóság(ok) kezeli(k) majd a pénzügyi bűncselekményeket.

A kormány szerint a tervezett változtatásokra szükség van, mert egyrészt a Btk. korszerűsítésre szorul, másrészt meg kell szüntetni a Smerrel szemben elfogult különleges ügyészség visszaéléseit.

A jelenlegi ellenzék 2020-as hatalomátvétele után a négypárti koalíciós kormány kiemelt politikai kérdéssé tette a korrupció elleni küzdelmet. Az ügyészség számos nagy visszhangot kiváltó eljárást indított üzletemberek és politikusok, valamint az igazságszolgáltatás és a rendőrség tagjai ellen. Ficót magát is megvádolták – egykori belügyminisztere, Robert Kalinák társaságában –, azonban a hatóságok később ejtették a bűnözői csoport létrehozásának vádját.

Az ellenzék szerint sokat elárul a Btk.-módosítás valódi indítékáról az, ahogyan a kormányzat a kiskorúak szexuális zaklatása és a nemi erőszak elévülésével kapcsolatos változtatásokhoz viszonyult. Zuzana Stevulová progresszív képviselő szerint Boris Susko igazságügyi miniszter legalább szerda óta tudja, hogy a Btk.-módosítás az említett bűntettek elévülését is lerövidíti – húsz évről tízre –, de semmiféle korrekciót nem tett. Ez mutatja, hogy mi érdekli a kormánykoalíciót – bizonygatta Stevulová hozzátéve, hogy a hatalom kizárólag a saját embereinek a büntetlenségével törődik, és „nem habozik lerombolni az igazságszolgáltatás iránti reményét" a szexuális bűncselekmények túlélőinek.

A kormányt hidegen hagyja a tiltakozás

Mint ismert, Robert Fico 2018-ban az általa vezetett baloldali nacionalista Irány – Szociáldemokrácia (Smer–SD) és az olasz maffia kapcsolatát vizsgáló újságíró, Jan Kuciak meggyilkolása és az annak nyomán kitört tömegtüntetések hatására kényszerült lemondani a miniszterelnöki posztról. Öt és félév után tért vissza a hatalomba. A 2023. őszi előrehozott parlamenti választást követően a szintén baloldali Hang – Szociáldemokráciával (Hlas–SD) és a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) hozott létre kormányzó többséget.

Szlovákiai kommentátorok szerint ezúttal az utca hangja teljesen mellékes a kormánypártok szempontjából. A tüntetők az ellenzék szimpatizánsai, és semmiképpen nem szavaznának Ficóékra, a bizonytalan választók pedig nem fordultak a koalíció ellen a közvélemény-kutatások szerint. Ez változhat, ha a tüntetések elérik azt a céljukat, hogy a mérsékelt Peter Pellegrinit a választók végképp a populistának tartott Ficóval azonosítsák. Jelenleg a Hlas elnöke tűnik a legesélyesebbnek a március 23-án esedékes elnökválasztás megnyerésére, miután az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) színeiben, 2019-ben megválasztott Zuzana Caputova nem indul újabb mandátumért. Az államfő jobbára szimbolikus hatáskörökkel rendelkezik Szlovákiában, de a kormány számára kényelmesebb lenne, ha nem egy vele szemben ellenséges politikus, hanem az egyik koalíciós párt képviselője vezetné az országot a következő öt évben.

Alkotmányossági óvás, kevés eséllyel

A Fico-kormány tervei ellen az Európai Unió és az Egyesült Államok is tiltakozott. Zuzana Caputova szlovák elnök pedig figyelmeztetett, hogy a változtatások veszélybe sodorják az uniós forrásokat. Fico ezt elutasította, jelezve, hogy Pozsony konzultál Brüsszellel a reformról, és kész finomhangolni a jogszabályt, ha erre szükség lesz. Mindenesetre az Európai Bizottság felfüggesztette a helyreállítási terv negyedik kifizetési kérelmének értékelését. Több mint 900 millió euróról van szó, amit Szlovákia elveszíthet – figyelmeztetett a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Simecka a Dennik N portál szerint.

A kormány többek között azzal érvelt a módosítások mellett, hogy az érintett bűncselekményekkel kapcsolatos ítéletek túl szigorúak Szlovákiában sok európai országgal összehasonlítva.

Az államfő jelezte, hogy megvétózza a sürgősségi eljárással elfogadott Btk.-t, és amennyiben vétóját leszavazza a parlament, alkotmányossági óvást nyújt be, mivel a büntetések enyhítésével az állam megsértheti a károsultak jogát az ügyükben való igazságos eljárásra.

Ezt teszik az ellenzék parlamenti képviselői is arra hivatkozva, hogy a tervezet gyorsított eljárásban való megvitatásával sérültek a demokratikus jogaik. A kormánypártok első olvasatban húsz órát biztosítottak a parlamenti vitára, a második olvasatban pedig 62 óra állt a képviselők rendelkezésére. A pozsonyi Új Szó szerint azonban a gyakorlatban a vita ennél is rövidebb ideig tartott, mivel a kormánypártok képviselői elvétve éltek az arányosan szétosztották időkeretükkel, miközben az ellenzékiek pedig félig üres padsorok előtt, saját maguknak sorolták a kifogásaikat.

Mária Kolíková, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt volt igazságügyi minisztere hétfőn bejelentette, hogy 48 társával együtt az alkotmánybírósághoz fordul a jogalkotási eljárással és a vita rövidségével kapcsolatban. A kormánypártok szerint viszont az óvás tárgytalan, hiszen a törvényhozási eljárást a házirend szellemében korlátozták, ráadásul a Btk.-ról gyakorlatilag december óta folyik vita.

A szakértők többsége szerint az ellenzék óvása esélytelen, így elképzelhető, hogy a cél csupán a törvény hatályba lépésének a késleltetése. Ha ugyanis egy napra is életbe lépnek a Btk. módosításai, a kedvezőbb jog elve alapján a lerövidített elévülési időt alkalmazni kell több kiemelt korrupciós ügyre. Le kell zárni a vizsgálatot például több oligarcha, köztük a Kuciak-gyilkossággal összefüggő Gorilla-iratok és Jaroslav Hascák oligarcha ügyében.