Súlyos emberi jogi jogsértéseket követhettek el Mariupol ostroma során az orosz csapatok – közölte Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa Genfben csütörtökön. 

„A civil lakosságnak okozott atrocitások kiolthatatlan nyomot fognak hagyni a jövendő nemzedékeknél is” – hangoztatta Bachelet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén, az ostromra vonatkozó friss jelentést ismertetve.

Az emberi jogi főbiztos szerint eddig 1348 polgári személy, köztük hetven gyerek halálát tudták megerősíteni a városban. „Ezeket a haláleseteket bombázások, harckocsi- és tüzérségi támadások, valamint az utcai harcok során könnyűfegyverek idézték elő” – mondta. A halottak valós száma ráadásul „akár több ezerrel is magasabb lehet” – tette hozzá.

A világszervezet adatai szerint a lakóépületek körülbelül 90 százaléka megsemmisült, vagy károkat szenvedett Mariupolban, ahonnan mintegy 350 ezren menekültek el. Bachelet úgy fogalmazott, hogy a kiterjedt pusztítás és erőszak „a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogi normák súlyos megsértésére enged következtetni”. „Február és április vége között Mariupol volt a leghalálosabb hely egész Ukrajnában” – mondta.

A kikötőváros az első települések közé tartozott, amelyeket az orosz haderő bombázni kezdett február 24-én indult hadművelete keretében. A várost végül májusban foglalták el.

Nemzetközi felháborodás kísérte a város egyik szülészeti osztálya, illetve több száz civil menedékéül szolgáló egyik színháza elleni támadásokat. Bachelet az utóbbit a civil szenvedések egyik példájaként említette.