Az amerikai külügyminisztérium olyan online portált fejleszt, amely lehetővé tenné az Európában és más régiókban élők számára, hogy hozzáférjenek a saját kormányaik által tiltott tartalmakhoz – köztük állítólagos gyűlöletbeszédhez és terrorista propagandához is. Washington a lépést a cenzúra ellensúlyozásának eszközeként értékeli – közölte a tervet ismerő három forrás a Reuters hírügynökséggel.

A honlap a „freedom.gov” címen működne. Egyik nyilatkozó szerint felmerült egy virtuális magánhálózati (VPN) funkció beépítése is, amely a felhasználói forgalmat úgy tüntetné fel, mintha az az Egyesült Államokból érkezne. Hozzátette: a portálon a felhasználói tevékenységet nem követnék nyomon.

A projektet – amelyet Sarah Rogers közdiplomáciáért felelős helyettes államtitkár irányít – a múlt heti Müncheni Biztonsági Konferencián tervezték bemutatni, ám ezt elhalasztották – közölték a politikai források a News.ro beszámolója szerint.

A Reuters nem tudta kideríteni, miért maradt el a bejelentés, de két nyilatkozó szerint a külügyminisztérium egyes tisztviselői – köztük jogászok – aggályaikat fejezték ki a tervvel kapcsolatban, részletek közlése nélkül.

A kezdeményezés tovább feszítheti az amúgy is terhelt viszonyt a Trump-adminisztráció és az Egyesült Államok hagyományos európai szövetségesei között. A kapcsolatok már most is feszültek a kereskedelmi viták, Oroszország ukrajnai háborúja, valamint Donald Trump elnök azon törekvései miatt, hogy fokozza az amerikai befolyást Grönland felett. A portál emellett abba a szokatlan helyzetbe hozhatná Washingtont, hogy úgy tűnjön, mintha más országok állampolgárait a helyi törvények megsértésére ösztönözné.
A Reutersnek adott nyilatkozatában a külügyminisztérium szóvivője kijelentette: az amerikai kormánynak nincs kifejezetten Európára irányuló „cenzúrakikerülő” programja. Ugyanakkor hozzátette: „A digitális szabadság a külügyminisztérium prioritása, és ez magában foglalja a magánélet védelmét és a cenzúra megkerülését szolgáló technológiák – például a VPN-ek – terjesztését.” A szóvivő cáfolta, hogy bármilyen bejelentést elhalasztottak volna, és azt is, hogy a minisztérium jogászai aggályokat fogalmaztak volna meg.

Európa megközelítése a szólásszabadság kérdésében eltér az Egyesült Államokétól, ahol az alkotmány gyakorlatilag a véleménynyilvánítás minden formáját védi. Az Európai Unió korlátozásai részben abból az erőfeszítésből erednek, hogy megakadályozzák az olyan szélsőséges propaganda újbóli megjelenését, amely korábban a nácizmust táplálta, beleértve a zsidók, a külföldiek és más kisebbségek elleni uszítást is.
Amerikai tisztviselők bírálják az EU azon politikáit, amelyeket szerintük elnyomónak tartanak a jobboldali politikusokkal szemben. Kritikával illették Romániát, Németországot és Franciaországot, valamint azt állították, hogy az olyan szabályozások, mint az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendelete vagy az Egyesült Királyság online biztonsági törvénye, korlátozzák a szólásszabadságot.

Az EU washingtoni delegációja – amely a 27 tagállamot képviselő blokk nagykövetségeként működik – nem reagált azonnal a Reuters megkeresésére az amerikai tervvel kapcsolatban.

Az EU 2008 óta elfogadott szabályok, törvények és határozatok alapján – különösen a közösségi oldalakra és nagy platformokra, például a Facebookra és az X-re vonatkozóan – korlátozza, sőt egyes esetekben gyors eltávolításra kötelezi az illegális gyűlöletbeszédnek, terrorista propagandának vagy káros dezinformációnak minősített tartalmak elérhetőségét.