Arra számítunk, hogy a háború fokozódni fog a Donyec-medence régiójában - jelentette ki a jelen lévő újságíróknak Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagállamok külügyminisztereinek hétfői luxemburgi tanácskozására érkezve.

„Attól tartok, hogy az orosz csapatok azért gyülekeznek Ukrajna keleti felében, hogy támadást indítsanak a Donyec-medence térsége ellen” – tette hozzá, azzal összefüggésben, hogy Moszkva a múlt héten kivonta erőit a főváros, Kijev környékéről.

Borrell az Oroszország elleni olajembargó esetleges bevezetésével kapcsolatban elmondta: a szankciók továbbra is napirendben vannak. Hozzátette: a külügyminiszterek megvitatják „a különböző lehetőségeket”, biztosítani fogják, hogy a már életbe léptetett szankciók hatékonyak legyenek, és tárgyalnak arról is, hogy segíthetnének a legjobban Ukrajnának. A főképviselő múlt heti ukrajnai látogatásával kapcsolatban elmondta: „tanúi voltunk a történeseknek, elképesztő az orosz csapatok agressziója a polgári lakosság ellen.”

Ami Moldova és Georgia uniós csatlakozási kérelmét illeti, Borrell kijelentette: a folyamat a szokásos módon fog zajlani, első lépésként csatlakozási kérdőívet fognak nekik küldeni, ahogy Ukrajna esetében is tették. A főképviselő arra is kitért, hogy a külügyminiszterek hétfőn megvitatják a „Global Gateway” elnevezésű európai beruházási kezdeményezést, amellyel az EU célja, hogy támogassa "a hasonlóan gondolkodó nemzetközi partnereket" a közelgő gazdasági válság kezelésében. Borrell szerint, az elkövetkező gazdasági válság az egész világot érinti, mindenkinek szembe kell néznie az ukrajnai háború miatt emelkedő energia- és élelmiszerárakkal.

Simon Coveney ír külügyminiszter szerint, az EU azon dolgozik, hogy az olajembargó is része legyen az Oroszország elleni következő szankciós csomagnak. Wopke Hoekstra holland és Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szintén úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság vizsgálja az orosz kőolajipar elleni büntetőintézkedések lehetőségét. „Megvizsgálunk más szankciós lehetőségeket is, beleértve az energiabojkottot is" - mondta a holland külügyminiszter.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter a tanácskozásra érkezve kijelentette: világossá kell tenni Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy ezt a háborút elvesztette. Egyetlen hang sem hiábavaló, amely világossá teszi a Kreml számára, hogy elszigetelődött - mondta. Az intézkedéseknek nem félelemből kell születniük, hanem félelmet kell kelteniük. Még, ha a nemzetközi jogszabályok malmai lassan is, de őrölnek - emelte ki. Közölte továbbá, mindent erőfeszítésnek a humanitárius támogatás biztosítására kell irányulnia. Egyetlen ezt szolgáló lehetőséget sem szabad kihasználatlanul hagyni - tette hozzá az osztrák külügyminiszter.

Annalena Baerbock német külügyminiszter közölte, Németország úgy látja, hogy jelentős bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy háborús bűnöket követek el Ukrajnában. Kiemelte, legfontosabb a bizonyítékok összegyűjtése, a felelősség megállapítása a bíróságok feladata. Kijelentette: összehangolt terv kidolgozására van szükség az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok teljes kivonására az Európai Unió egészéből. Közölte, a német szövetségi kormány már világossá tette, hogy a fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetése következik, kezdve a szénnel, majd az olajjal és a gázzal. "Ahhoz, hogy ezt az Európai Unióban közösen végre lehessen hajtani, közös, összehangolt tervre van szükség" - húzta alá a német diplomácia vezetője.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a francia elnökválasztás első fordulójával kapcsolatban nyilatkozott. Mint mondta, "Marine Le Pen esetleges győzelme aggasztó kilátás az EU számára, a franciáknak ezt meg kell akadályozniuk". „Nagyon aggódom. Remélem, hogy nem Le Pen lesz a francia elnök. Ez nem csak az EU alapvető értékeinek megtörését jelentené, hanem teljesen elmozdítaná az unió jelenlegi irányát" - jelentette ki.