Az Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiról szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát - közölte ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.

Szerdán közzétett ítéletében az uniós bíróság közölte: az Európai Bizottságnak az uniós szerződések szerint valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára. Egyúttal helyt adott a The New York Times újságírójának a vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kérelemének, és rámutatott: az uniós bizottságnak a kért szöveges üzenetekkel kapcsolatos válaszai a teljes eljárás során feltételezéseken, vagy pedig változó, illetve pontatlan információkon alapultak.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több száz millió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal, amelyre mintegy 2,7 milliárd eurót szabadított fel. A koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban fény derült arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését.

Egy, a The New York Times napilapnak dolgozó újságíró hozzáférést kért a szöveges üzenetekhez, mondván, fényt deríthetnek a megállapodásokra. Az uniós bizottság azzal utasította el ezt a kérelmet, hogy nem rendelkezik a dokumentumokkal, az üzeneteket Ursula von der Leyen nem őrizte meg.

Kapcsolódó

Haditervet jelentett be Ursula von der Leyen

Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Európa biztonsága már nem csupán aggodalomra ad okot, hanem azonnali cselekvést igényel.

Európai Bizottság Ursula von der Layen Ukrajna Volodimir Zelenszkij

Szerdán közzétett ítéletében az uniós bizottság helyt adott a The New York Times újságírója kérelemének, és rámutatott: a kérelmező „releváns és egybehangzó" bizonyítékokat nyújtott be, amelyek alátámasztják, hogy az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója szöveges üzeneteket váltott az oltóanyagok beszerzésével kapcsolatban. Ezzel a kérelmező „sikeresen megdöntötte a kért dokumentumok nemlétezésére és birtoklásának hiányára vonatkozó vélelmet" - fogalmaztak. Az uniós bizottság közölte: az Európai Bizottság nem állíthatja pusztán azt, hogy nem rendelkezik a kért dokumentumokkal, hanem olyan hihető magyarázattal kell szolgálnia, amely lehetővé teszi annak megértését, hogy miért nem fellelhetők, azaz miért nincsenek birtokában a kért dokumentumok.

Az Európai Bizottság azt sem fejtette ki hihető módon, hogy miért vélte úgy, hogy a koronavírus elleni oltóanyagok beszerzése keretében váltott szöveges üzenetek nem tartalmaznak olyan fontos vagy nyomon követést igénylő információkat, amelyeket megőrzését biztosítani kell - írták. Mindezek ismeretében az Európai Unió Törvényszéke megsemmisítette az Európai Bizottság azon határozatát, amely megtagadta a The New York Times újságírójától az uniós bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetekhez való hozzáférést - tette hozzá ítéletében az uniós bíróság.

Reagált az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság közleményben reagált az uniós bíróság szerdai ítéletére mondván: tudomásul veszi a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemről szóló a határozatot. Közölték, az uniós törvényszék szerint az Európai Bizottságnak részletesebben kellett volna kifejtenie, miért nem rendelkezik a kért típusú dokumentumokkal. Az uniós törvényszék azonban nem kérdőjelezi meg az Európai Bizottság dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nyilvántartási politikáját - hívták fel a figyelmet. A vonatkozó szabályok az Európai Bizottság nyilvántartásainak integritását és a teljes átláthatóságot hivatottak biztosítani azáltal, hogy a testület által készített vagy kapott fontos dokumentumok könnyen hozzáférhetők legyenek - írták.

„Az átláthatóság mindig is kiemelkedő fontosságú volt az Európai Bizottság és elnöke, Ursula von der Leyen számára. Továbbra is szigorúan alkalmazzuk a kötelezettségeink betartatása érdekében hatályos jogi kereteket. Továbbra is teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a nyitottság, az elszámoltathatóság és az összes érdekelt féllel, köztük az uniós intézményekkel, a civil társadalommal és az érdekképviseletekkel folytatott egyértelmű kommunikáció fenntartása mellett" - tették hozzá.

A Pfizergate néven ismertté vált ügy azzal kezdődött, hogy európai parlamenti képviselők és magánszemélyek 2021-ben hozzáférést kértek a megállapodásokhoz és más kapcsolódó dokumentumokhoz. Mivel az Európai Bizottság csak részleges hozzáférést biztosított ezekhez a dokumentumokhoz, amelyeket szerkesztett változatban tettek közzé, 2022 októberében az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálatot indított a koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban. Az európai ombudsman később arra kérte az uniós bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, és amennyiben léteztek, a tartalmukat hozzák nyilvánosságra. Kiderült azonban, hogy a bizottság az elnöki kabinetet fel sem kérte arra, hogy keresse meg a szóban forgó szöveges üzeneteket.

Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a szöveges üzenetek „múlékonyak", és nem tartalmaznak olyan fontos információkat, amelyek indokolnák, hogy bekerüljenek a testület dokumentumkezelő rendszerébe. Azt állította továbbá, hogy a megállapodások közzététele sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit.

Kapcsolódó

Pfizer-tárgyalás: elfogadták az ütemtervet

Elkezdődött kedden Brüsszelben a Pfizer cég Románia elleni perének tárgyalása. A pénzügyiminisztérium esti tájékoztatása alapján rögzítették azt az ütemtervet, amely alapján az 550 millió értékű elutasított vakcina ügyét vizsgálják.  

koronavírus oltás vakcina Pfizer per

Az üggyel kapcsolatban Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán Luxembourgban azt mondta: az Európai Bizottságnak az Európai Bíróság döntését tiszteletben tartva haladéktalanul nyilvánosságra kell hoznia azt, hogy milyen kommunikáció zajlott a brüsszeli testület elnöke, Ursula von der Leyen és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között a koronavírus-oltóanyagok megrendelésekor. 

Vladimir Ionaș román politológus Facebook oldalán azt írta: „normális esetben, ha néhány év múlva nem akar meglepődni a választások eredményén, az európai néppártnak meg kellene győznie Ursula von der Leyent, hogy lépjen vissza, és helyette egy új generációból származó politikust kellene javasolnia."