A fehéroroszok több mint 65 százaléka szavazott vasárnap az Aljakszandr Lukasenka elnök által javasolt alkotmánymódosításokra – közölte a központi választási bizottság.

A választók 65,16 százaléka szavazott a Fehérorosz Köztársaság alkotmányának módosítására – jelentette be vasárnap este Ihor Karpenko, a központi választási bizottság elnöke. Elmondása szerint a szavazók 10,07 százaléka az alkotmánymódosítás ellen szavazott. A részvételi arány 78,63 százalék volt.

A módosítások elfogadásához a szavazatok több mint 50 százalékára lett volna szükség. A javasolt változtatások között szerepelt a volt elnökök élethosszig tartó bírói mentelmi joga, valamint a Lukasenka utódaira vonatkozó kétéves elnöki mandátumkorlátozás bevezetése. Míg az alkotmány korábban nem irányzott elő korlátozást, ez az új korlát az új elnök hivatalba lépésétől kezdve lenne érvényes, ami lehetővé tenné Lukasenka számára, hogy 2025-ben történő újraválasztása esetén 2035-ig hatalmon maradjon.

A módosított változat azt a kötelezettséget is eltörli, hogy Fehéroroszország továbbra is atomfegyvermentes övezet maradjon. Január végén az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ez a reform lehetővé tenné az orosz nukleáris fegyverek telepítését az Ukrajnával és Lengyelországgal határos Fehéroroszországban.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy vasárnapi tévéadásban úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok azt szeretné, ha atomfegyvereket telepíthetne Ukrajnába.

A javasolt módosítások szerint a hivatalban lévő elnök automatikusan az 1200 tagú népi gyűlés tagja lesz, és ő lehet a testület elnöke, ha a többi képviselő megválasztja. A testület évente legalább egyszer ülésezne, és hatáskörébe tartozna a politikai irányvonalak kidolgozása, törvénytervezetek, alkotmánymódosítási javaslatok benyújtása, a központi választási bizottság és a legfelsőbb szintű bíróságok bíráinak megválasztása.

A népi gyűlés engedélyezné az elnök javaslatára fehérorosz csapatok külföldi bevetését, és az elnök felmentését abban az esetben, ha megsérti az alkotmányt, valamint ha hazaárulásban vagy más súlyos bűncselekményben találják bűnösnek.

Megírtuk: a 2020-as augusztusi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztás után korábban soha nem látott tiltakozó hullám rázta meg Fehéroroszországot. Lukasenkát a hivatalos választási eredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékával választották meg hatodik egymást követő mandátumára, amit az ellenzék és a nyugati országok nem fogadtak el.