A „remény zarándokaként” érkezett meg pénteken Bagdadba Ferenc pápa

Megérkezett pénteken Bagdadba Ferenc pápa, aki a remény zarándokának nevezte magát Irak muzulmán és keresztény lakosságához intézett videóüzenetében egy nappal pénteken kezdődő négy napos látogatása előtt a biztonsági és járványügyi szempontból is veszélyesnek tartott térségben.

A pápa a történelmi útja előtt szokás szerint videóüzenetet intézett az országhoz. Olasz nyelvű beszédében a katolikus egyházfő hangsúlyozta, hogy évek óta tervezte látogatását Irakba,a látogatást korábban a térségben dúló konfliktusok akadályozták meg.

Ferenc pápa testvéreknek nevezte az Irak "szent földjén" élő népeket vallásuktól függően: keresztényeket és muzulmánokat, valamint megemlítette a kurd nemzetiségű vallási kisebbséghez tartozó jezidiket. Hangsúlyozta, hogy a remény zarándokaként látogat el a háború és terrorizmus sújtotta térségbe "vigaszt és gyógyulást kérve a sebekre".

Először utazik Irakba katolikus egyházfő

Katolikus egyházfő most először utazik Irakba, első alkalommal síita többségű országba. Az új koronavírus-járvány miatt tizenöt hónap után ez lesz a pápa első apostoli látogatása. Az iraki látogatás mottója a tavaly októberben kiadott, Mindannyian Testvérek kezdetű enciklikát idézi. Az út logója Ferenc pápát a Tigris és Eufrátesz folyó között ábrázolja.

Megérkezése után Ferenc pápa pénteken a bagdadi elnöki palotában a politikai élet képviselőivel, majd a Miasszonyunkról elnevezett szír katolikus székesegyházban a püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel találkozik. A legnagyobb bagdadi keresztény templom 2010-ben az Al Kaida terrorista szervezet merényletének célpontja volt, a támadásban ötvennyolcan veszítették életüket.

Szombaton Ferenc pápa az ország déli részébe látogat: a síita vallási és politikai központként, valamint a Mekka után a második legnagyobb muzulmán zarándokhelyként ismert Nadzsafban a pápát Ali asz-Szisztáni nagyajatollah fogadja. A legfőbb síita muszlim vezető az utóbbi évek során több alkalommal szót emelt amellett, hogy a keresztény közösségeket meg kell tartani Irakban.Fotó: Agerpres/EPA

A 2003-as amerikai beavatkozás és Szaddám Huszein eltávolítása után Szisztáni egy fatvában arra szólította fel az iraki síitákat, hogy védelmezzék a vallási kisebbségeket, ideértve a keresztényeket. 2019 elején szorgalmazta, hogy ki kell vizsgálni azokat a "gyalázatos jogsértéseket", amelyeket iszlamista milíciák követtek el többek között Moszulban a keresztények, Szindzsárban a jezidik és Tal Afarban a türkmének ellen. A Ferenc pápával tervezett találkozó afféle csúcspontja lehet annak, hogy a most 90 éves nagyajatollah az utóbbi évtizedekben következetesen kiállt az iraki keresztények mellett.

Szintén pénteken Ferenc pápa a történelemkönyvekből ismert Ur városában vallásközi találkozón vesz részt, amelyen a Genezis könyvéből és a Koránból is felolvasnak. Este a Szent Józsefről elnevezett bagdadi székesegyházban káld katolikus misén mond homíliát. Irakban a legjelentősebb keresztény egyház a káld katolikus egyház, a hívek mintegy 67 százaléka tartozik ide. Ez lesz az első alkalom, hogy pápa káld misén vesz részt.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Vasárnap Ferenc pápa az ország északi részére, az iraki Kurdisztánban található Ninivei-fennsík városait keresi fel. Moszul főterén a háború áldozataiért imádkozik. Tanúvallomást tesz egy szunnita férfi és egy keresztény szerzetesnő, majd a békegalambot repítenek a magasba.

Karakoshban a Szeplőtelen Fogantatás templomában a városból 2014-ben, az Iszlám Állam csapatainak érkezésekor elüldözött 45 ezer keresztény család visszatért tagjaival találkozik. Erbil stadionjában misét mutat be távolságtartással beengedett tízezer ember előtt. Erbilben magyar főkonzulátus működik, és magyar iskola az iraki és szíriai menekült, középiskolás diákok taníttatására. Ferenc pápa hétfőn tér vissza a Vatikánba.

Biztonsági és egészségügyi veszélyek fenyegetik az egyházfőt

Irakban 1947-ben közel öt millió keresztény élt, 2003-ra számuk 1,4 millióra csökkent, majd 2015-ben több százezerre. A most 38 millió lakosú Irakban a hivatalos adatok 590 ezerre teszik a keresztények számát, százhuszonkét katolikus plébánia működik, tizenkilenc püspök szolgál az országban. Az iraki utat fenntartások kísérik a biztonsági és egészségügyi veszélyek miatt.

A szentszéki szóvivő korábban hangoztatta, hogy Ferenc pápa sehol nem találkozik tömegekkel, kevés a nyilvános esemény, zárt térben a legtöbben a Ninivei-fennsíkon található Karakosh keresztény templomában várják az egyházfőt, de itt is csak néhány százan lesznek jelen. Az egyházfőt és teljes kíséretét, közöttük mintegy hetven újságírót előzetesen beoltották.

Ami a biztonsági feltételeket illeti, a szóvivő elmondta, hogy szokás szerint a Vatikán biztonsági emberei és a svájci gárdisták végigjárták a látogatás útvonalát. Ferenc pápa számára páncélozott járművet biztosítanak, az egyházfő azonban nem szokott ilyet igénybe venni. Hozzátette, hogy Ferenc pápa mindvégig zárt autóban közlekedik, kivéve Erbilben, ahol a stadionban tervezett misén nyitott járműben fog mozogni. A 30 ezres stadionban 10 ezer embert engednek be.

Kapcsolódók

Kimaradt?