A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) üdvözölte, hogy Magyarország kormánya az SZNT oldalán avatkozott be abba a perbe, amelyet az Európai Bizottság (EB) ellen indított a nemzeti régiók támogatására vonatkozó polgári kezdeményezés elutasítása miatt.

Csütörtökön kiadott közleményében az SZNT felidézte: novemberben fordult az Európai Unió Bíróságához azzal a keresettel, hogy helyezze hatályon kívül az Európai Bizottság 2025 szeptemberében hozott, a nemzeti régiók támogatását célzó jogalkotást elutasító határozatát, mivel az szerinte nem tesz eleget a közösségi jog szerinti indoklási kötelezettségnek.

A közleményt aláíró Izsák Balázs SZNT-elnök szerint a magyar kormány beavatkozása az egész erdélyi magyar nemzeti közösséget érintő felemelő élmény. Hozzátette: 2014. március 10-én, a Székely Szabadság Napján, a marosvásárhelyi Székely Vértanúk Emlékművénél is „mennydörgésszerű éljenzéssel” fogadta az ünneplő tömeg azt a bejelentést, hogy Magyarország az SZNT oldalán avatkozott be abba a perbe, amelyet akkor az európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéért indítottak az EB ellen.

Az SZNT elnöke az erdélyi magyarság további két hasonló, emlékezetes élményét idézte fel. Rámutatott: mindmáig rezonál az erdélyi magyarság szívében Antall Józsefnek a Magyar Demokrata Fórum 1990-es választási győzelme után tett kijelentése, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, és 1998-ban a győztes Fidesz elnökének, Orbán Viktornak az első televíziós megszólalása, amelyet hatalmas várakozás előzött meg.

Kapcsolódó

Nemzeti régiók: megtámadják az Európai Bizottság döntését

Izsák Balázs rámutatott: tisztában vannak vele, az EB-nek jogában áll úgy dönteni, hogy egy polgári kezdeményezés kapcsán nem kezdeményez jogszabályt.

SZNT Európai Bizottság polgári kezdeményezés Székely Nemzeti Tanács

„Európa legfiatalabb miniszterelnöke többet is mondott: Magyarország és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, és Magyarországnak felelősséget kell viselnie az országhatárokon túl élő nemzetrészekért. Üzenete higgadt és átgondolt volt - és mindenki számára világos: kormányzása alatt az antalli gondolatnak közjogi következményei lesznek. Nem soroljuk fel mindazt, ami azóta történt, de az összegzést mi is kimondjuk: megkezdődött a magyar nemzet újraegyesítése, országhatárok módosítása nélkül” – idézte az MTI a Székely Nemzeti Tanács közleményét.

Az SZNT bizakodását fejezte ki Magyarország perbelépése kapcsán, tekintettel arra, hogy 2019 márciusában is „a nemzeti magyar kormánnyal együtt győzte le az Európai Bizottságot” a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéért folytatott hatéves jogi eljárás végén. Az SZNT tavaly márciusban nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című polgári kezdeményezését, amelyhez a koronavírus-járvány közepette, két év alatt gyűjtöttek össze több mint 1,2 millió hitelesített aláírást.

A bizottság szeptember 3-i hivatalos válaszában közölte: nem javasol új európai uniós jogszabályt a polgári kezdeményezés alapján, mivel álláspontja szerint a jelenlegi szilárd védintézkedések is elősegítik a kisebbségek befogadását és az egyenlő bánásmód biztosítását, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartását. Az elutasító határozat megsemmisítése érdekében az SZNT novemberben az Európai Unió Bíróságához fordult.