Az oroszok nagy része szerint a negyedik elnöki ciklusát hétfőn megkezdő Vlagyimir Putyin eddigi kormányzása során Oroszország nagyhatalmi státusának visszaszerzése terén érte el a legnagyobb sikert, a leggyengébben pedig a szociális problémák megoldásában teljesített.

A megkérdezettek 47 százaléka vélekedett úgy, hogy Putyin legnagyobb eredménye a nagyhatalmi státus visszakövetelése volt. A legutóbbi, 2015 márciusában elvégzett hasonló közvélemény-kutatásban ez az érték 49 százalékon állt – derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpontnak az RBK című gazdasági napilapban hétfőn közzétett felméréséből.

A válaszadók Putyin eredményei között tartják számon az észak-kaukázusi stabilitást (34 százalék, a 2015-ös 38-cal szemben), Oroszország széthullásának megakadályozását (27 százalék, a volt 33 százalékkal szemben), a fizetés- és nyugdíjemelést (24 százalék), valamint a reformok folytatását (22 százalék). Egyaránt 18 százalék tartotta az elnök érdemének a 2008-as gazdasági válság következményeinek elhárítását, a rend megerősítését és a FÁK-államok közötti közeledést.

Csupán 5 százalék szerint zajlik igazságos jövedelemeloszlás

12 százalék az elnök teljesítményének ítélte a szociális védelmet a reformok megvalósítása mellett, 7 százalék azt, hogy a lakosságnak visszatérítették a reformok során elveszett anyagiakat, 5 százalék szerint pedig igazságos jövedelemelosztás zajlik Oroszországban, ami Putyinnak köszönhető.

Ugyanakkor 45 százalék szerint az elnöknek nem sikerül biztosítania a jövedelmek igazságos elosztását az egyszerű emberek érdekében (két éve még 39 százalék volt ez az arány ), 39 százalék szerint pedig nem sikerült elérnie, hogy az embereknek megtérítsék a reformok során elvesztett anyagiakat (2015-ben 34 százalékot mértek).

A két év alatt 15-ről 32 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint az elnök nem képes elérni a nyugdíjak és a bérek emelését, 23-ról 27-re pedig azoké, akik úgy látják, hogy Putyinnak nem sikerült meghaladnia a gazdasági válságot. 23 százalék szerint nem képes fenntartani a rendet.

A felmérés személyes kérdezéssel, április utolsó harmadában készült, 1600 fős országos mintán.