Huszonnégy évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon indított az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet támadást az Egyesült Államok ellen. A támadásokban a 19 terrorista mellett 2 977 ember – 90 ország állampolgárai – vesztette életét.

Alig kezdődött meg a munkanap New Yorkban, amikor helyi idő szerint 8 óra 48 perckor egy utasszállító repülőgép csapódott a Világkereskedelmi Központ északi tornyába. A Bostonból Los Angelesbe tartó gép körülbelül a 95. és a 103. emelet között találta el az épületet. A világ tévénézői döbbenten figyelték a támadás első képeit, amikor 9 óra 3 perckor egy másik gép is becsapódott, ezúttal a déli toronyba, a 82. és a 93. emelet között.

New Yorkban minden év szeptember 11-én lélekharangok megkondítása közben sorolják fel a halálos áldozatok neveit.

A második becsapódás után 15 perccel zárták le New York légterét, pár perccel később pedig a város összes hídját és alagútját. 9 óra 40 perckor a légügyi hatóság az összes belföldi járatot törölte – ekkor azonban már késő volt. Szinte ezzel egy időben egy harmadik gép a Pentagonra zuhant, a negyedik pedig 10 óra 3 perckor a pennsylvaniai Shanksville közelében csapódott a földbe, miután az utasok megpróbálták megfékezni az elrablókat.

A támadások következtében a 19 terrorista mellett 2 977 ember vesztette életét, kilencven ország állampolgárai. A négy repülőgépen 246 fő tartózkodott, a Világkereskedelmi Központnál 2 606 ember halt meg – köztük 343 tűzoltó és 72 rendőr –, a Pentagon elleni támadás pedig 125 áldozatot követelt.

A pennsylvaniai mezőre zuhant gépen az utasok közül többen felhívták hozzátartozóikat. Jeremy Glick arról számolt be a feleségének, hogy néhány utastársával úgy döntöttek, szembeszállnak a terroristákkal. Thomas Burnett szintén a feleségével beszélt, és így búcsúzott: „tudom, hogy mindannyian meg fogunk halni…”. Feltételezések szerint az utasok bátorsága egy még súlyosabb támadást akadályozott meg.

A merényletsorozatot az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat három évvel később, 2004-ben magára vállalta. 

Az Egyesült Államok válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított Afganisztánban a tálibok ellen, megdöntve hatalmukat. Az amerikai történelem leghosszabb háborúja húsz évig tartott, 2021. augusztus 30-án ért véget.

A támadások kitervelőjét, Hálid Sejk Mohamedet és bűntársait 2003-ban fogták el, 2012-ben emeltek vádat ellenük többek között terrortevékenységre való összeesküvés és háborús bűnök miatt. Az al-Kaida másik vezetőjével, Ajmán az-Zavahirivel 2023-ban végzett egy amerikai dróntámadás Kabulban. Oszama bin Ladent 2011. május 2-án ölték meg a pakisztáni Abbotábádban.

A pakisztáni terrorelhárítás őrizetbe vette Aminul Hakot is, aki egykor közeli munkatársa volt bin Ladennek.

George W. Bush elnök, aki egy floridai iskolában tartózkodott a támadások idején, röviddel később bejelentette: terrortámadás érte az Egyesült Államokat. Engedélyt adott a vadászgépeknek, hogy lelőjenek minden olyan gépet, amely washingtoni épületeket fenyeget.

Bush az összeomló ikertornyok után kijelentette, hogy felkutatják és szigorúan megbüntetik a felelősöket. Az amerikai légteret napokra lezárták, a fegyveres erők fokozott készültségbe helyezkedtek. Bush televíziós beszédében úgy fogalmazott: „több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény” történt.

A támadások után az Egyesült Államokban és világszerte megszigorodtak a biztonsági intézkedések. 2001 októberében Bush aláírta a szabadságjogokat korlátozó, ugyanakkor a hatóságoknak szélesebb jogkört adó törvényt. Létrehozták a Belbiztonsági Minisztériumot, és átszervezték a titkosszolgálatokat.

2003-ban szeptember 11-ét a hazafiság napjának, 2009-ben a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánították.

A ledőlt ikertornyok helyén a tizedik évfordulón emlékzuhatagot alakítottak ki, amelynek falára az áldozatok neveit vésték fel. A Nemzeti 9/11 Emlékmúzeum 2014-ben nyílt meg. Emlékművek állnak Arlingtonban, Shanksville-ben és a NATO brüsszeli központjában is.