Beérkezett az Európai Bizottság keresete, és ezzel hivatalosan is az Európai Bíróság elé került az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás - közölte csütörtökön a luxembourgi székhelyű bírói testület.

Az Európai Bizottság december elején jelentette be, hogy - mivel nem történt előrelépés - harmadik szakaszba lépteti a júniusban megindított jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő elosztását célzó mechanizmus ügyében, amelyet az uniós tagállamok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.

A bizottság leszögezte: annak ellenére, hogy az Európai Bíróság szeptemberi ítélete megerősítette a kvótarendszerről szóló tanácsi döntés érvényességét, Magyarország, Lengyelország és Csehország továbbra sem teljesíti jogi kötelességeit. A brüsszeli testület közölte, nem találták kielégítőnek az országok válaszát, mivel nem jelezték, hogy hozzá fognak járulni az áthelyezési határozat végrehajtásához, és ezért döntöttek végül a bírósági szakasz megkezdése mellett.

Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen írásbeli figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, és bírság kiszabását javasolhatja az érintett állammal szemben.

Prága mindent megtesz annak érdekében, hogy a kvótapernek ne legyen hatása Csehországra 

A cseh kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a kvótapernek ne legyen semmilyen hatása Csehországra - jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök a kormány csütörtöki ülése utáni sajtóértekezleten Prágában. „Meg akarom vitatni a kérdést az Európai Bizottság elnökével. Nem tartom ugyanis normálisnak, hogy az Európai Bizottság ellenünk eljárást indított, de ez nem érinti azokat az országokat, amelyek befogadtak 12 úgynevezett migránst” – mondta Babis újságíróknak.

A cseh miniszterelnök közölte: január 29-én Brüsszelben találkozik Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, hogy megvitassa vele a problémát. 

Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság szóvivője a CTK hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy az érintett országoknak most joguk van az Európai Bizottság lépésére reagálni. Szerinte a bíróság első ülésére a témában „novemberben vagy decemberben, de nem előbb” kerülhet sor. A kereset megvitatásába a szabályok szerint mindazok az uniós országok is bekapcsolódhatnak, amelyek ezt kérni fogják. A szóvivő szerint a bírósági eljárás akár 18 hónapig is eltarthat, és csak a bírókon múlik, lerövidítik-e. "Ez azonban nem automatikus" - tette hozzá Lehóczki.

Andrej Babis leszögezte: Csehország elutasítja a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztását. Rámutatott, hogy hasonló álláspontot fogalmazott meg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. "Szintén az a véleménye, hogy a kvóták nem hatékonyak" - jelentette ki Babis. Hozzátette: tárgyalásokat folytat majd annak érdekében, hogy a V4-ek kvótákat elutasító álláspontjához más országok is csatlakozzanak.     A cseh parlamenti pártok a menekültkvóták elutasításában egységesek, és támogatják a kormány álláspontját. 

„Az Európai Bizottság keresete Csehország és további államok ellen a migránsok újraelosztásának elutasítása miatt csak feleslegesen elmélyíti az Európa-ellenes hangulatot, és semmilyen módon nem oldja meg a problémát. A nemzetállamoknak joguk van arra, hogy önállóan döntsenek, kiket fogadnak be területükre" - jegyezte meg a Twitteren Petr Fiala, a Polgári Demokratikus Párt elnöke, a képviselőház alelnöke. 

Kettős mércét alkalmazva perlik Magyarországot?

Az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor csak három tagállamnál kifogásolja az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítását, miközben azt több ország sem hajtotta végre érdemben - hangoztatta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. A magyar kormány képviselője úgy fogalmazott, az egész eljárás arról szól, hogy Brüsszel életben tartsa a kvótaügyet, és akár felső korlát nélküli betelepítést kényszerítsen rá a tagállamokra.