banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Hillary Clinton szerint egy ellene indított vizsgálat hatalommal történő visszaélés lenne

Hillary Clinton, a tavalyi elnökválasztás demokrata párti elnökjelöltje egy lapinterjúban úgy vélekedett, hogy egy esetlegesen ellene indított vizsgálat a hatalommal történő visszaélés lenne.  

Clinton a Mother Jones című magazinban szerdán megjelent interjújában arra a lapértesülésre reagált, miszerint Jeff Sessions igazságügyi miniszter vizsgálat megindítását fontolgatja Clinton korábbi elektronikus levelezésének, részben pedig a Uranium One nevű uránbányászati vállalat oroszoknak történt eladása körülményeinek feltárására.     Hillary Clinton az Obama-kormányzat külügyminisztereként gyakran nem a hivatalos email-fiókját és a biztonságos külügyi szervert használta, hanem magán levélfiókot és nem biztonságos szervert. Így többször is felmerült a gyanú, hogy bizalmas, szigorúan titkos adatok kerülhettek illetéktelen kezekbe. 

Az email-botrány végigkísérte a tavalyi elnökválasztási kampányt, ahogy - kisebb mértékben ugyan, de -  a Uranium One bányavállalat oroszoknak történt eladása is. A Uranium One kanadai cég volt, amely eladása pillanatában az amerikai uránkapacitás 20 százalékát ellenőrizte, ezért amikor felvásárolta a Roszatom orosz állami energetikai vállalat, nemzetbiztonsági okok miatt a külügyminisztériumnak is engedélyeznie kellett a tranzakciót. 

Az akkor a külügyi tárcát vezető Clinton hozzájárult az amerikai nemzetbiztonságra elemzők által kényesnek ítélt ügylethez. Nem sokkal ezt követően a Roszatom több részletben 145 millió dollárt adományozott a Clinton Alapítványnak. 

Clinton a Mother Jonesnak adott interjúban nem tért ki részletesen az esetleges vizsgálat tárgyára, mindössze azt állította: a Uranium One történetét újságírók és független szakértők is cáfolták. A volt elnökjelölt úgy fogalmazott: egy esetleges vizsgálat "katasztrofális lépés lenne az igazságügyi minisztérium munkájának átpolitizálása" felé. Szerinte ez "a hatalommal történő visszaélés" lenne. Hozzátette: ez romboló következményekkel járna az egész amerikai igazságügyi rendszerre. "Ez jelzés lenne, hogy a diktatúra felé haladunk, hogy olyanok leszünk, mint némely önkényuralmi rezsim, ahol a politikai ellenfelek után nem korrekt nyomoznak" - mondta.

Több republikánus politikus és maga Donald Trump elnök is többször sürgette, hogy induljon vizsgálat az uránbányászati cég eladásának ügyében. Jeff Sessions igazságügyi miniszter azonban leszögezte: ezt csakis abban az esetben veszi fontolóra, ha "a tények megfelelnek a szükséges követelményeknek egy különleges vizsgálóbizottság felállításához". Clinton a lapinterjúban leszögezte: "nem aggódik" egy vizsgálóbizottság felállítása, illetve vádemelés miatt sem, mert tudja, hogy utóbbinak nem lenne alapja. 

A volt elnökjelölt és volt külügyminiszter nemrégiben ismét aktívabb lett a politikában. Politikai célú adománygyűjtést végző politikai akcióbizottságot (PAC-et) hozott létre, a Trump-kormányzattal szembeni "ellenállásról" ad interjúkat, nemrégiben megjelent könyvének bemutató körútját pedig a republikánus kormányzat ostorozására is felhasználta.

banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kimaradt?