Az Oroszország ellen bevezetett európai szankciók feloldása csakis a kelet-ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodások végrehajtása esetén lehetséges - jelentette ki Angela Merkel német kancellár, miután kedden Szocsiban megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A közös sajtótájékoztatón Merkel ugyanakkor rámutatott, hogy „nem történt haladás a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésében”. Az orosz elnök „szerény eredményekről” beszélt. Putyin kiemelte: Oroszország és Németország egyaránt megerősítette, hogy az összes érintett félnek be kell tartani a minszki megállapodásokat és hogy „nincs alternatívája” a normandiai formátumnak. Kifejezte reményét, hogy abban Franciaország a választások után is fenntartja szerepét. „Nem lehet új célokat kitűzni a régiek teljesítése nélkül” - mondta az orosz vezető.A német kancellár ugyancsak arról szólt, hogy „nem célszerű új megállapodást kötni”. Amíg azonban a német vezető arról beszélt, hogy előbb biztosítani kell Ukrajna hozzáférését a saját államhatárához és azután kell hozzákezdeni a politikai rendezéshez és a helyi választások megszervezéséhez, Putyin annak fontosságát hangsúlyozta, hogy Kijev közvetlen párbeszédbe bocsátkozzon a szakadár köztársaságok vezetőivel.

Merkel elvetette annak lehetőségét, hogy Kelet-Ukrajnában egy ENSZ-misszió vegye át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek szerepét, és hangoztatta, hogy utóbbiaknak minden támogatást meg kell kapniuk. Putyin hangsúlyozta, hogy kárt okozott a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseknek az EBESZ-megfigyelő halála.

Putyin - ugyancsak az ukrajnai válsággal kapcsolatban - hangsúlyozta, hogy a világ közvéleményének „nincs joga elfeledni” a három évvel ezelőtti odesszai tragédiát, amikor ukrán nacionalisták oroszajkú tüntetőkre rágyújtották a szakszervezeti székházat. Az incidensnek 48 halálos áldozata volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tetteseket még mindig nem vonták felelősségre.

A csecsenföldi melegek és az orosz hackerek is szóba kerültek

A német kancellár közölte, hogy a tárgyaláson a csecsenföldi melegek jogainak biztosítására kérte Putyint, miután a sajtóban jelentések jelentek meg a csoport tagjainak üldöztetéséről. A német kancellár hangoztatta a civil szervezetek és a gyülekezési jog fontosságát, és szót emelt az Oroszországban a közelmúltban betiltott egyház, a Jehova Tanúi mellett.

Putyin elmondta, hogy a vendégével folytatott megbeszélésein szóba került a Kreml elleni tüntetések ügye. Az orosz elnök szerint ezek részvevőivel szemben a rendfenntartó erők a törvényes keretek között jártak el, és nagyobb önmérsékletet tanúsítva léptek fel, mint kollégáik az Európai Unióban.

A tavalyi amerikai elnökválasztás orosz hackerek által történt állítólagos megzavarását firtató kérdésre válaszolva Putyin hangoztatta, hogy Oroszország sohasem avatkozik be más országok politikai életébe. Reményét fejezte ki, hogy ettől a többi állam is tartózkodik majd Oroszország esetében, történjék a beavatkozás akár közvetlenül, akár civil szervezeteken keresztül.

Merkel közölte, „nem fél attól”, hogy kívülről fogják majd befolyásolni a szeptemberi Bundestag-választásokat. „Természetesen az orosz katonai doktrína meghatározó része a hibrid hadviselés. De határozottan abból indulok ki, hogy Németországban mi magunk fogjuk lefolytatni a választási kampányt” - mondta. Szavai szerint Berlin „foglalkozni fog a kérdéssel”, ha „durva dezinformációt” észlel.

Ki kell vizsgálni a szíriai vegyifegyver-támadást

Putyin elmondta, hogy a tárgyalások során mindkét fél elítélte a vegyi fegyver Szíriában történt bevetését. Egyetértettek abban, hogy szükség van az Idlíb tartományban történt incidens pártatlan kivizsgálására és a felelősök megbüntetésére. Az orosz elnök hangot adott meggyőződésének, hogy az Egyesült Államok részvétele nélkül lehetetlen a szíriai válság hatékony rendezése. A német kancellár úgy vélekedett, hogy Moszkva és Berlin elmélyítheti együttműködését a terrorelhárítás terén.

Merkel konstruktív partnernek nevezte Oroszországot a G20 csoporton belül. A német kancellár hivatalosan elsősorban azért találkozott Putyinnal, hogy előkészítse a csoport júliusi hamburgi csúcstalálkozóját.