banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Korrupciós ügyben tanúként idézték be a spanyol kormányfőt

Tanúként idézik be Mariano Rajoy, spanyol miniszterelnököt az egyik legnagyobb és legszövevényesebb korrupciós botrányban, az úgynevezett Gürtel-ügyben - döntött kedden a központi büntetőbíróság Madridban.

A bíróság arra kíváncsi: a jelenlegi kormányfő és pártelnök mit tud arról, hogy pártjában állítólag 1990 és 2008 között kettős könyvelést folytattak, egy titkos és illegális, úgynevezett B kasszából választási kampányokat, épületfelújításokat és pénzjutalmakat fizettek, ahogy azt Luis Bárcenas, a PP volt pénztárnoka állítja, aki elsőrendű vádlott ebben a perben.

Mariano Rajoyt az 1999 és 2005 közötti időszakról kérdezik majd bíróságon. A politikus 2004-ben került a párt élére, előtte főtitkári posztot töltött be és több választási kampányért is felelt, amelyeket mind megvizsgálnak az eljárásban.

A miniszterelnök meghallgatását sem az államügyész, sem az ügyészség nem tartotta szükségesnek, beidézéséről a bíróság a Demokrata Ügyvédek Szövetsége Európáért (ADADE) nevű szervezet kezdeményezésének helyt adva döntött. A csoport tavaly már két alkalommal kérte ezt a bíróságtól, ám a bírói testület eddig nem látta indokoltnak.

Mariano Rajoy egyike annak a több mint 300 tanúnak, akiket beidéz a bíróság ebben a perben. Több miniszter is van köztük a José María Aznar vezette konzervatív kormányok idejéből (1996-2004).

A Gürtel-ügyben jelenleg több különböző per is zajlik a bíróságokon. A botrány 2009-ben robbant ki, amikor nyomozás indult Francisco Correa vállalkozó ellen azzal a gyanúval, hogy lefizetett politikusokat és befolyásos pártfunkcionáriusokat. A hatóságok a vizsgálatok során eljutottak a PP volt pénztárnokához Luis Bárcenashoz, akiről kiderült, hogy 48 millió eurós svájci bankszámlája van.  Őt azzal gyanúsítják, hogy évtizedeken át 5-15 ezer euróval egészítette ki több képviselő, köztisztviselő és funkcionárius fizetését magáncégektől származó bevételekből. Bárcenas állításai szerint a Néppárt működését már a kezdetektől, 1982 óta illegálisan finanszírozták, és az ügyletekről a pártvezetés is tudott. A Néppárt szerint a pénztárnok saját zsebére tevékenykedett, és arról a párt vezetésének nem volt tudomása. Az ügyben a párt vezetőit nem gyanúsította meg az ügyészség.

Mindazonáltal az ügy egyik fő kérdése az lett, hogy finanszírozták-e az illegális pénzekből a kormánypárt működését. Ennek kiderítésére vizsgálóbizottság is alakult a spanyol parlament alsó házában március végén.

Kimaradt?