Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnök csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XV. plenáris ülésén, Budapesten, a Várkert Bazárban értékelte az erdélyi magyar közösség helyzetét, illetve az elkövetkező időszak kihívásairól is beszélt.

„Úgy gondolom, 2016 nem csak nehéz és gondokkal teli esztendő volt, hanem valóban sorsfordító jelentősége is lehet a december 11-i parlamenti választásoknak. Ennek az évnek a közepén önkormányzati választások voltak Romániában, és ebbe úgy vágtunk bele, hogy az előző években számos önkormányzati vezetőnket meghurcolták, közösségünket támadások érték, a székely zászlótól a kétnyelvű feliratokon át a magyar iskolahálózatig sok minden áldozatul esett. Ilyen körülmények között sikerült megerősítenünk az önkormányzati képviseletünket, visszaszereztük Szatmárnémetit, két megyei önkormányzat helyett június óta ma már öt megyét vezetnek az RMDSZ politikusai. Ez azt mutatja, hogy a nehéz körülmények között lévő erdélyi magyarságnak sikerült talpon maradnia, a közösségi lét alapjai erősek, és a szülőföldjükön akarnak építkezni a magyar emberek. Másképpen nem ez lett volna az eredmény” – hangsúlyozta felszólalásában az RMDSZ elnöke. Hozzátette, rögtön az önkormányzati választások után elkezdték a felkészülést a parlamenti választásokra, amelyekre egy bő hét múlva kerül sor, december 11-én.

„Két olyan fontos döntést hoztunk meg, amely azt mutatja, hogy értjük az idők szavát, hogy előre tekintünk – a politikának az emberekről és a jövőről kell szólnia mindenek előtt. Ezért az MPP-vel kötött 2014-es egyezségünk ma eljutott oda, hogy az RMDSZ listáin megvalósult az összefogás: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt politikusai a parlamenti választásokon közösen indulnak. Én ezt előzménytelen és fontos döntésnek tartom, és az is kihangsúlyoznám, hogy ez nem volt egyszerű egyik fél számára sem. De mivel a közösség érdeke a legfontosabb, erkölcsi kötelességünknek éreztük ezt a döntést meghozni, és együtt indulni a parlamenti választásokon. A másik ehhez hasonlóan fontos döntésünk a tömb-szórvány közötti belső szolidaritás megerősítése volt. Székelyföldön, Hargita megyében befutó helyet biztosítottunk egy szórványpolitikusnak a listánkon, hiszen a legutolsó parlamenti választáson is 52.000 szavazatot kaptunk olyan megyékből, ahol nem tudunk parlamenti képviseletet biztosítani”- ismertette Kelemen Hunor. 

Arról is beszámolt, hogy ebben az évben két olyan árnyékjelentést készített a Szövetség, amelyben arra mutattak rá, hogy milyen helyzetben van a kisebbségi jogok érvényesítése. A román kormány mindkét ország jelentés leadásával több mint két évet késett, így az RMDSZ által készített árnyékjelentések a 2010-2016-os periódusban leltározzák fel az erdélyi magyar közösséget ért jogsértéseket, ezeket a múlt héten Strasbourgban is bemutatta az RMDSZ elnöke. „A konklúziónk az, hogy Románia a kisebbségi jogok érvényesítése terén nem minta ország, ahogyan azt a román külügyminisztérium állítja, hanem pontosan az ellenkezője.

Az elmúlt periódusban történtek – a marosvásárhelyi katolikus gimnázium vagy Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármesterének az ügye azt mutatja, amit mi már régóta mondunk: olyan eszközöket használ ma a román hatalom, amelyekkel szemben a politikus tehetetlen. Ügyészségi, bírósági eszközöket használnak, olyan ítéleteket hoznak, amelyek a meglévő törvényeket nem tartják be, a jogértelemezést teljesen furcsán alkalmazzák, mondván, hogy amit nem ír elő a törvény, az tilos – gondolok itt a székely zászló vagy az anyanyelv-használat esetére. A bírósági döntéseket pedig végrehajtják, és ezeket politikusok nem tudják megakadályozni” – szögezte le Kelemen Hunor.

Ezért mondjuk azt, hogy 2016-ban a parlamenti választások sorsdöntőek – hangsúlyozta Kelemen Hunor. „Mert azon túl, hogy a parlamenti politizálás eszközét megerősítjük, vissza kell hoznunk a következő parlamentbe a politikai döntéseket. Mert ha ezeket nem a parlament hozza meg, akkor a jogállamiság sérül, és ezt leghamarabb a kisebbségek érzik meg. Ezért bíráljuk mi ezeket a döntéseket, és nem az igazságszolgáltatás munkáját akadályozzuk, nem befolyásoljuk a korrupcióellenes harcot, de azt elfogadhatatlannak tartjuk, hogy igazságszolgáltatási eszközökkel kisebbségi jogokat sértsenek. Hiszen politikai döntés volt az, hogy lehessen felekezeti iskolákat nyitni, hogy az elkobzott ingatlanokat visszaszolgáltassák, hogy anyanyelven lehessen tanulni, és ma az erőszakszervezetek mindezeket a politikai döntéseket felülírják, elbizonytalanítva így a magyar közösséget.”

Kelemen Hunor kijelentette, az 1918-as egyesülés száz éves évfordulója a román politikai osztályt valószínűleg egy nagykoalícióba tömöríti a parlamentben, ezért az erdélyi magyarságnak az az érdeke, hogy az RMDSZ megkerülhetetlen legyen a román politikában. Ezért fontos az, hogy a 100 éves évfordulón az erdélyi magyarság egységes nemzeti közösségként lépjen fel, legyen képes arra, hogy talpon maradjon, hogy a szülőföldjén építkezzen, ebben segített az elmúlt időszakban is a magyar kormány és a FIDESZ-KDNP pártszövetség.