Kétharmados többséget szerzett a nemrég lezajló választásokon Japán parlamenti felsőházában is a Japán Demokrata Liberális Párt és a Komeito jobb-közép párt koalíciója, így az első világháború óta első ízben van esély a törvényhozásnak az alkotmánymódosításra.

Az alkotmánymódosítás – írja a National Review – komoly veszélyeket tartogat. A Demokrata Liberális Párt szerint szükség van a módosításra, az alkotmány ugyanis tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az emberi jogok nyugat-európai eszméit tükrözi, ezeket pedig meg kell változtatni.

A LDP számos tagja, köztük Abe Sinzó pártelnök is a radikális nacionalista és revizionista Nippon Kaigi (Japán Tanács) tagja, céljuk elvetni a „mazochista történelemszemléletet”, amely elismeri az ország második világháborús bűneit, álláspontjuk szerint Japán Kelet-Ázsia számos részét felszabadította. Visszaállítanák japán hadseregét a második világháború óta fennálló Japán Önvédelmi Haderő helyett, és szorgalmazzák a császár imádatát.

Az LDP alkotmányt módosító vázlata értelmében eltörölnék a vallási szervezetek politikai hatalmát korlátozó részeket, így szabad utat kaphatna az állami sintoizmus. Eltörölnék azt a passzust is, amely fogadalmat tesz a mindenkori háborúk visszautasítására (habár az USA, Oroszország és Kínai után tulajdonképpen a Japán Önvédelmi Haderő a világ negyedik legerősebb katonai szervezete).

Korlátoznák a szólásszabadságot is, a vázlat értelmében ez abban az esetben volna szükséges, ha a közösségi érdekekkel vagy renddel áll ütközésben valaki – habár a japán belügyi és kommunikációs miniszter 2014-ben már figyelmeztette a műsorközvetítőket, hogy politikai elfogultság esetén beszüntethetik a tevékenységüket. A Reporters without Borders (Ripoterek Határok Nélkül) jelentése szerint öt év alatt az ország a sajtószabadság területén a 11. helyről a 72.-re zuhant vissza.

Az alkotmányvázlat szerint a mandátumot szerző politikusoknak támogatniuk kell az új alkotmányt, ez alól azonban kivétel a császár (jelenleg Akihito az uralkodó császár, 1989 óta).

Ha az alkotmányt elfogadja az alsóház és felsőház kétharmada, nemzeti referendumot írnak ki róla, ahol egyszerű többséggel lehet majd törvénybe iktatni.