Életbe lépett pénteken a horvát parlament feloszlatásáról szóló döntés, így minden feltétel adott, hogy szeptemberben előre hozott parlamenti választást rendezzenek a nyugat-balkáni országban.

A szábor (képviselőház) június 20-án oszlatta fel magát július 15-i hatállyal, miután néhány nappal korábban megvonta a bizalmat Tihomir Oreskovic kormányfőtől. A miniszterelnök ellen éppen az a párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amely a kormányfői posztra javasolta.

A horvát alkotmány szerint a parlament feloszlatásától kezdve legalább harminc és legfeljebb hatvan napnak kell eltelnie az új választások kiírásáig.

A parlamenti választások pontos időpontját Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő határozza meg, a zágrábi sajtó szerint a legvalószínűbb, hogy szeptember 11-én tartják meg a voksolást.

Horvátországban a legutóbb november 8-án tartottak parlamenti választást, akkor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SDP) és a jobboldali HDZ fej fej mellett végzett, a kormányalakításhoz szükség volt a harmadik legtöbb szavazatot megszerzett párt, a Híd Függetlenek Listájának támogatására. A Híd javaslatára került technokrata miniszterelnök a kormány élére, ám fél év alatt szinte semmilyen döntést nem sikerült meghozni.

Ez volt a horvát parlament eddigi legrövidebb mandátuma, mindössze 200 napig tartott, és 57 nap aktív munka áll mögötte. A rövid megbízatási idő mellett emlékezetes marad arról, hogy először történt meg, hogy a kormánypárt nyújtott bizalmatlansági indítványt saját miniszterelnöke ellen, valamint arról, hogy a törvényhozásnak csak második nekifutásra sikerült megalakulnia. Egyes szakértők szerint ez volt Horvátország történelmének legsikertelenebb kormánya. Az ország függetlenségének kikiáltása óta ez volt a nyolcadik parlamenti összetétel, amelyben 19 párt, valamint 12 független képviselő kapott helyet. A 151 képviselő között mindössze 30 nő volt.