Hatályba lépett Ausztriában szerdán az április végén elfogadott szigorított menekültügyi törvény, amely szerint szükségállapotot is hirdethetnek az országban, ha a menekültek nagy száma miatt veszélybe kerülne a közrend és a belbiztonság.

Amennyiben kihirdetnék a "vészhelyzetet", még a menekültstátusért folyamodókat sem fogadnák az országban, csak a családegyesítésben érintettek, a kíséret nélkül utazó kiskorúak, valamint a kisgyermekes anyák léphetnék át az osztrák határt. A vészhelyzetet hat hónapra lehet elrendelni, ugyanakkor két évre meghosszabbítható.

A törvénymódosítás tartalmazza a határozott idejű menekültstátus bevezetését is, amely szerint három év után felülvizsgálnák, hogy fennáll-e még a menekültstátusra jogosító körülmény. A családegyesítés feltételeit is szigorították, a menekülteknek anyagi előfeltételeket kell bizonyítani hozzá, és az eljárás csak három év elteltével lesz megindítható.

Korábban, még a Werner Faymann által vezetett osztrák kormány 37 500 főben határozta meg a befogadás felső korlátját. A döntés szerint amennyiben idén többen érkeznek, Ausztria lezárhatja a határait. Eközben számháború alakult ki az érkező menekültek pontos létszámáról. A korábbi hivatalos közlések szerint 22 ezer menekült érkezett idén Ausztriába, így várhatóan már szeptemberben elérik a kitűzött felső értéket. Christian Kern új osztrák kancellár azonban kedden 11 ezer emberről beszélt. Ebben az esetben nem számolták a családegyesítéssel érkezőket, és azokat sem, akiket a dublini egyezmény értelmében visszaküldtek más országokba.

Hans Peter Doskozil védelmi miniszter első nyilatkozatai alapján "meglepődött" az új számokon, később azonban arról beszélt, hogy a számolás metódusa helyes. A szociáldemokrata tárcavezető mindazonáltal figyelmeztetett, hogy a kormány hitelessége múlhat azon, milyen számokat közöl a lakossággal. Doskozil javaslata szerint havonta nyilvánosságra kell hozni az adatokat.

Thomas Drozda új kancelláriaminiszter szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy rendszeresen közzé kell tenni a számokat.

A néppárti belügyminiszter, Wolfgang Sobotka bírálta a kancellár által közölt új adatokat, és reményét fejezte ki, hogy csupán félreértelmezésről és nem "balcsavarról" van szó, hiszen a kormány menekültügyi stratégiája "nem képezheti alku tárgyát". Hasonlóképpen nyilatkozott az Osztrák Néppárt (ÖVP) bécsi frakcióvezetője és főtitkára is, valamint a párthoz közeli szakszervezet, az Osztrák Munkavállalók Szövetségének (ÖAAB) elnöke. Indoklásuk szerint amennyiben a 37 500-as korlát csupán a kedvezően elbírált kérelmekre vonatkozik, úgy hasonlóan sokan nyújtanak majd be menedékkérelmet mint tavaly, amit Ausztria még egyszer nem bírna el.