A legújabb felmérések szerint jelentős többségben vannak a brit EU-tagság támogatói a június 23-ára kiírt népszavazás közeledtével, és ennek egyik fő oka az, hogy a választók egyre nagyobb arányát aggasztják a kilépéssel járó gazdasági kockázatok.

A ComRes közvélemény-kutató cég a Daily Mail című konzervatív brit napilap és az ITV kereskedelmi televízió számára összeállított, pénteken ismertetett vizsgálatában kimutatta, hogy február óta 17 százalékponttal, 38 százalékról 55 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint a gazdaság a legfontosabb tényező a brit EU-tagság sorsáról szóló döntésben.

A cég új felmérése szerint - a bizonytalanok kiszűrésével számolva - a brit választók 57 százaléka kíván arra szavazni, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja, a kilépésre 43 százaléknyian voksolnának.

A héten ez már a második felmérés, amely hasonló eredményeket mutat. Az Ipsos MORI közvélemény-kutató legutóbbi vizsgálata azt jelezte, hogy a választók 49 százaléka szerint a brit gazdaságra - legalábbis a következő öt évben - negatív hatást gyakorolna a Brexit, vagyis az, ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból. A válaszadók 26 százaléka vélekedett úgy, hogy gazdaságilag előnyös lenne a kilépés az unióból. Az Ipsos MORI felmérésébe bevont választók 55 százaléka kíván arra szavazni, hogy Nagy-Britannia az EU-tagja maradjon, 37 százalék tervezi azt, hogy a Brexitre adja voksát.

A népszavazási kampány kezdete óta a brit és a nemzetközi pénzügyi intézmények és üzleti szervezetek egymás után hívják fel a figyelmet a Brexittel járó, potenciálisan súlyos gazdasági kockázatokra. Mark Carney, a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója a bank új inflációs jelentését bemutató minapi sajtótájékoztatóján kijelentette: a Bank of England előrejelzési forgatókönyvei azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy a brit gazdaság technikai recesszióba süllyedne, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) minap Londonban ismertetett új országjelentése szerint a brit gazdaság potenciális GDP-arányos veszteségeiről szóló szakértői becslések 1,5 százaléktól 9,5 százalékig terjednek, attól függően, hogy az előrejelzések miként ítélik meg Nagy-Britannia jövőbeni kapcsolatait az EU-val és a világ többi gazdasági erőcentrumával.

A valutaalap elemzése szerint ha a brit gazdaságot a hazai össztermék 1 százalékánál nagyobb kár éri, az mindenképpen nettó költségvetési veszteséget okozna, mivel a gyengébb gazdasági teljesítmény nagyobb mértékben csökkentené az államháztartási bevételeket, mint amennyit az EU-költségvetésbe befizetett - az éves GDP-érték egyharmad százalékának megfelelő - nettó brit hozzájáruláson meg lehetne takarítani.

A Brit Iparszövetség (CBI) enyhébb és súlyosabb forgatókönyvet is felvázoló legutóbbi tanulmánya szerint - amelyet a CBI megbízásából a PwC üzleti tanácsadó cég állított össze - az uniós tagság feladása esetén a nominális brit hazai össztermék már 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet Nagy-Britannia az EU tagjaként abban az évben elérhetne.