A zágrábi menekültközpontban  háromszáz bevándorló tartózkodik, közülük ötvenet Szlovéniából, Ausztriából, Svédországból, Svájcból, valamint Norvégiából toloncoltak vissza Horvátországba a dublini egyezmény értelmében - írta a Vecernji List horvát napilap hétfőn.

A lap arról cikkezet, hogy az említett illegális bevándorlók több hónapot is eltöltöttek egy-egy nyugat-európai országban, majd miután ott elutasították menedékjogi kérelmüket, a hatóságok alkalmazták a dublini rendeletet, és visszaküldték őket abba a tagállamba, amelyben beléptek az EU területére.

A cikk szerzője többekkel is beszélt közülük, akik elmondták: Svédországban sokan várnak még arra, hogy visszatoloncolják őket Horvátországba, ahol először kerültek nyilvántartásba. Az illegális bevándorlók a migránshullámmal érkeztek Európába. Horvátországban tavaly szeptember óta közel 800 ezer Közel-Keletről érkező bevándorlót regisztráltak. 

A zágrábi menekültközpontban szír, iraki, afganisztáni és iráni bevándorlók várják menekültkérelmük elbírálását. Nemrég tüntetést is szerveztek: nem megfelelőek életkörülményeikre, valamint kilátástalan jövőjükre panaszkodtak. Szerintük ehetetlen élelmet szolgálnak fel nekik, nincs lehetőségük orvosi ellátásra, nyelvtanulásra, továbbá gyermekeik iskoláztatására, és nagyon kevés a pénz is, amit kapnak (13 ezer forint havonta). A belügyminisztérium közleményben cáfolta a migránsok vádjait. Az ellátást illetően különbözik a migránsok véleménye. A cikk szerzője beszámolt arról, hogy míg egyesek továbbra is azt állították, katasztrofális körülmények között élnek, mások dicsérték Horvátországot, és emiatt a két tábor között majdnem verekedést tört ki az újságíró jelenlétében.

A múlt héten Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa Horvátországi tartózkodása alatt ellátogatott a menekültközpontba, és felhívta a horvát kormány figyelmét, hogy új befogadóközpontok létrehozására van szükség, mert a meglévők túlzsúfoltak.