Megtartotta alakuló ülését a spanyol parlament szerdán Madridban, amelynek alsóháza történetében most először nem a választásokon győztes párt képviselőjét választotta elnökévé.

A december 20-i spanyol parlamenti választásokon mandátumot szerzett képviselők az alakuló ülésen először a parlamenti tisztségekről szavaztak.

A kétkamarás parlament alsóházában, a kongresszusban a szocialista Francisco Javier „Patxi” López Álvarez kapta a legtöbb voksot a házelnöki tisztségre, köszönhetően egy előzetes megállapodásnak a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárttal és a konzervatív Néppárttal(PP).

A szocialista politikus, aki korábban Baszkföld elnöke is volt, első, házelnökként mondott beszédében „támogatást, együttműködést és elkötelezettséget kért” a képviselőktől. Mint mondta, a párbeszéd és a megértés azok a nagy politikai értékek, amelyeknek uralniuk kell a következő parlamenti ciklust. „Több köt minket össze, mint ami elválaszt” - fogalmazott.

A politikus ezzel arra utalt, hogy spanyol demokrácia történetének legplurálisabb parlamentje alakult meg 10 párttal, köztük négy nagy politikai erővel, ráadásul a választásokon győztes PP-nek nincs abszolút többsége a törvényhozásban, vagyis együttműködés nélkül nem tudnak majd döntéseket hozni.

A kongresszus jelentősen megújult, a képviselők 62 százaléka első mandátumát kezdi, és jóval több közöttük a nő, mint az előző ciklusban. A legtöbb női politikusa - 49 százalék - a Podemosnak van, a szocialista pártban 46, a PP-ben 36 míg a Ciudadanosban 20 százalék a női képviselők aránya.

Az első parlamenti nap főszereplői mégsem a politikusok voltak, hanem egy hét hónapos csecsemő, Carolina Bescansa, a Podemos képviselőjének kisfia, aki édesanyja karjában részt vett az alakuló ülésen. Bescana volt a párt jelöltje a házelnöki posztra, de végül 71 szavazattal alul maradt a szocialista jelölttel szemben.

A csecsemő jelenléte vitát generált a képviselők között, egyesek bírálták a képviselőnőt, míg mások szerint szíve-joga, hogy magával vigye kisbabáját.

A kongresszus megalakulásával egy időben a parlament felsőháza, a szenátus is megtartotta alakuló ülését. A képviselők újraválasztották a néppárti Pió García-Esquedero eddigi elnököt. A szenátusban a PP képviselői abszolút többségben vannak.

VI. Fülöp király hamarosan találkozik a parlamenti pártok képviselőivel és ezt követően javaslatot tesz a miniszterelnök személyére.

Egyelőre bizonytalan, hogy ki fog kormányt alakítani, mivel a választásokon győztes Néppártnak nincs meg a szükséges többsége ahhoz, hogy ezt önállóan megtehesse. Mariano Rajoy ügyvezető miniszterelnök és a PP kormányfőjelöltje nagykoalíció létrehozását ajánlotta a szocialista pártnak és a Ciudadanosnak. A pártok ezt elutasították, de a javaslatot a PP továbbra is fenntartja.

A választásokon második helyen végzett szocialista párt baloldali koalíciót kötne a hatalom megszerzése érdekében, de feltétele, hogy az együttműködő pártok értsenek egyet Spanyolország egységében. A Podemos viszont ragaszkodik ahhoz, hogy Katalóniában tartsanak népszavazást a függetlenségről. A pártok egyelőre kitartanak eddigi álláspontjuk mellett.

A miniszterelnök-jelöltnek az első parlamenti szavazáson abszolút többségre, vagyis 176 támogató szavazatra van szüksége. Ha ezt nem sikerül megszerezni a következő voksoláskor már elegendő az egyszerű többség támogatása is. Ha két hónap alatt nem tud a parlament kormányfőt választani, a jogszabályok értelmében meg kell ismételni a választásokat.