Vörösiszap-katasztrófa: nem tapasztaltak rendellenességet

Nem tapasztaltak rendellenességet a földmérők a magyarországi iszapkatasztrófában tönkrement X. kazettánál a gátszakadás előtt három hónappal végzett helyszíni méréseik során - derült ki a szerdán meghallgatott tanúk vallomásaiból a Veszprémi Törvényszéken.1128-vorosiszap1

A vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőper tárgyalásán a bíróság tanúként három földmérőt, a Geobakony Kft. két munkatársát, illetve a szintkiegyenlítési szakvéleményt készítő szakértőt hallgatta meg.

A geodéták  - akik a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. megbízásából a X. tározó szintkiegyenlítési munkálataihoz végeztek méréseket - egybehangzó véleménye szerint nem tapasztaltak rendellenességet, a gát "megfelelt a rendeltetésének".

A kazettát 2010 júliusban mérték fel, nagyjából három hónappal a gátszakadás előtt, amikor a Mal a tározó falát megmagasíttatta, mivel azok között 30-130 centiméteres eltérés volt.

Horváth István földmérő vallomása szerint a gát paraméterei mellett a kazetta töltöttségét is felmérték. A tanácsvezető felolvasta a másfél évvel ezelőtti vallomását, mivel a dátumokra nem emlékezett. Eszerint kétszer, a magasítás előtt és után végeztek méréseket.

Elmondta: a gát fizikai állapotát nem vizsgálták, de a "repedést, folyást biztosan észrevette volna", rendellenességet nem látott. A méréseik szerint a keleti és a nyugati oldalon egyaránt egyenetlen volt a tározó fala, a magasításhoz mindenhol kijelölték az előírt Balti-tenger szintje feletti 216,5 méteres magasságot. 1128-tarozo Csóka Árpád, a szintkiegyenlítési szakvélemény készítőjének vallomása szerint a "teljes műtárgy megfelelt a rendeltetésének, az elvégzett kiegyenlítés javította annak minőségét". A munkával a másodrendű vádlott bízta meg telefonon, az indok az volt, hogy az építéskor nem lett egyenletes a gátkorona szintje, a kiegyenlítés az optimális feltöltés biztosításához szükséges.

A tanú a munkálatokat "karbantartásnak" tekintette, az építésügyi hatóság jelezte, hogy nem kell engedélyt kérnie rá. Elmondta, hogy helyenként csak 30 centimétert jelentett a magasítás, míg a legmagasabb feltöltésnél 130 centimétert.

A bíróság által a nap végén harmadikként meghallgatott földmérő, Németh László is arról beszélt, hogy "feltűnt volna a sérülés" a gátfalon. A megbízást az ötödrendű vádlottól kapták, a mérésekről nem vontak le következtetést. A bíró kérdésére válaszolva elmondta, hogy a Mal az egyik legnagyobb megrendelőjük volt.

A bíróság csütörtökön újabb három tanú meghallgatásával folytatja a tárgyalást.

A Mal Zrt. Ajka melletti X. tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három magyarországi települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

 

Kimaradt?