Az EU-országok csúcsvezetői megállapodtak abban, hogy - miközben a szintén jelentős menekültnyomásnak kitett Magyarország és Bulgária ügyét külön kezelik - az elkövetkező két év során 40 ezer menekültet helyeznek át a különösen erős migrációs célpontnak számító Olaszországból, illetve Görögországból más uniós tagállamokba - jelentette be péntek hajnalban tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az uniós állam-, illetve kormányfők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke.

Mint hozzátette, 20 ezer további, menedékre jogosult személyt telepítenek át az EU-ba meghatározott válságtérségekből, Szíriából, illetve Eritreából. Az áthelyezési és áttelepítési eljárás részleteit a tagországok belügyminiszterei július végéig pontosítják - közölte a lengyel politikus a csütörtökön kezdődött EU-csúcstalálkozó hajnalba nyúló, diplomaták elmondása szerint heves vitáktól tarkított első munkanapjának végén.

Tusk már a tanácskozás előtt világossá tette, hogy az egyes tagországok által befogadandó emberek számát illetően az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszer kötelező jellegére nézve nincs konszenzus a tagországok között. A belügyminiszterek tehát a következő bő egy hónap során nyilvánvalóan az önkéntesség elve alapján alakíthatják ki a kereteket.

Magyarország és Bulgária külön elbírálás alá esik 

Elmondta azt, hogy a tagállami vezetők megállapodtak abban, felgyorsítják avisszafogadási eljárásra vonatkozó tárgyalásokat az unión kívüli harmadik országokkal. Az uniós országok ahhoz az elvhez fogják igazítani kereskedelmi és fejlesztéstámogatási politikájukat, hogy amelyik partnerország többet nyújt saját menekültjeinek visszafogadása terén, az több uniós kedvezményben részesül majd. Emellett döntés született arról is, hogy az EU határvédelmi támogató ügynöksége, a Frontex a jövőben kiterjedtebb felhatalmazást kap az illegális migránsok visszatoloncolására. 

Kezelni kell a probléma gyökerét

Angela Merkel német kancellár elmondta, hogy hosszú vita volt a migráció kérdéséről, amelyben az áprilisi döntésekből indultak ki. Hozzátette, át kellett tekinteni a kérdés minden dimenzióját, s azt, hogy miként érint minden egyes tagállamot. Arról is szó volt, hogyan kezelhetők a probléma gyökerei, és beszéltek az afrikai partnerekkel való együttműködésről, és a problémának az uniós segélyek révén való kezeléséről is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a máltai EU-Afrika csúcstalálkozó döntő fontosságú lesz.

Angela Merkel szerint érzékeny kérdés volt, hogy a menekültek befogadása önkéntes legyen vagy kötelező, de abban egyetértés volt, hogy segíteni kell ennek a 60 ezer embernek. Merkel rámutatott, hogy egyes tagállamokat a kérdés különösen érint, nemcsak Olaszországot és Görögországot, hanem Magyarországot is, ahová egy főre vetítve a legtöbb menedékkérő érkezett az év első hónapjaiban. Emellett arról is említést tett, hogy hazája is számos menekültet fogadott be.

Szó volt a csúcsvezetők megbeszélésén a görög adósságválságról is, de az uniós állam-, illetve kormányfők nem voltak döntési helyzetben, és arról sem született döntés, hogy újabb külön csúcstalálkozóra hívnák az össze az eurózóna országainak első számú vezetőit. Ehelyett az euróövezeti államok pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport tart ülést szombaton, és igyekszik megtalálni annak a módját, miként kerülhető el a görög államcsőd és Görögországnak az euróövezetből való kényszerű távozása. Angela Merkel a görög kérdés megoldása szempontjából döntő jelentőségűnek mondta az Eurócsoport szombati megbeszélését.

Az EU-csúcs résztvevői megvitatták David Cameron brit miniszterelnök elképzeléseitis a brit EU-tagság jövőjéről tartandó népszavazással kapcsolatban. Cameron jelentős belső reformokra akarja rávenni az uniót, korábban uniós illetékességbe utalt jogköröket akar ismét nemzeti kézbe adni annak feltételeként, hogy támogassa országa EU-tagságának fenntartását. A hajnalig tartó tanácskozás után Cameron elégedetten nyilatkozott újságíróknak arról, hogy megkezdődött a párbeszéd az unió reformjáról.