Így ír a román, cseh, szlovák, lengyel sajtó Putyin budapesti látogatásáról

A román sajtó szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek meleg fogadtatásban volt része Magyarországon, és azt emelték ki, hogy Orbán Viktor Európát bírálta.

Az Evenimentul Zilei című román jobbközép napilap szerint Putyinnak annak ellenére volt része meleg fogadtatásban Budapesten, hogy Európa általában hűvösen viszonyul Oroszországhoz. Azt írták, Orbán azt követően bírálta Európát, hogy orosz gázt kapott Putyintól. A lap szerint a magyarok elégedetlenek amiatt, hogy Putyin "megvásárolta" Orbánt, aki "elárulja" Európát. A Hotnews.ro című szintén jobbközép portál azt emelte ki tudósításában, hogy Putyin látogatása már önmagában a két ország közötti jó viszonyt igazolja. 

A Cotidianul című balközép hírportál úgy értékelte, hogy Oroszország bizonyítani akarja, milyen jövedelmező a barátjának lenni. A Jurnalul National című szintén balközép napilap szerint Putyin és Orbán újabban barátok lettek, és ennek köszönhetően Moszkva számára felértékelődtek az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatok.

Nem az öt kormányközi megállapodás, hanem egy új dél-európai gázvezeték kereteinek a megrajzolása a legfőbb eredménye Vlagyimir Putyin vitatott magyarországi látogatásának - vélte a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap. A Törökországon keresztül haladó vezetékhez Magyarország és Szerbia csatlakozna, ezt a magyar és a szerb kormányfő már előzetesen megtárgyalta - olvasható az újságban.

Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője meg nem nevezett magyar diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a látogatás forgatókönyvéről és tartalmáról "Moszkva döntött".

Orbán olyasmit tett, amit jelenleg minden normális politikus nagyon meggondolna: fogadta Putyint. Az orosz elnöknek ezzel lehetőséget adott megmutatni, hogy Európa nem egységes az Oroszország elleni fellépésében. Állandóan találhatóak olyanok, akik nagyon jó szolgálatokat tudnak tenni - írta a Mladá Fronta Dnes című liberális napilapban megjelent, Orbán jó szolgálatot tett az orosz propagandának című jegyzetében Teodor Marjanovic.

A szerző szerint nem közép-európai nyavalya, de mégis elgondolkodtató, hogy régiónk számos politikusa miért van annyira elbűvölve az idegen autokrata vezetőktől. A lap szerkesztője, Lubos Palata ugyanakkor a tárgyalásokról készült terjedelmes összefoglalójának ezt a címet adta: "Orbán saját játékát játssza Putyinnal, Oroszország szövetségese azonban nem akar lenni".

A Právo című prágai baloldali napilap tudósítója, Ivan Vilcek jegyzetében bírálja, hogy a Putyin-Orbán sajtótájékoztatóra csak a "kiválasztott" újságírókat engedték be.

A szlovák Hospodárské Noviny (HN) gazdasági-közéleti napilap szerint Orbán Viktor jól tette, hogy meghívta Vladimir Putyint, mert azzal megmutatta, hogy az Európai Unió még mindig saját érdekekkel rendelkező, független nemzetállamok közössége, nem pedig olyan statiszták társasága akiknek előírják, hogy milyen véleményük legyen. A tekintélyes lap vezető kommentátora, Dag Danis cikkében leszögezi: Orbánt és Putyint egyaránt szankcióknak teszi ki és "démonként láttatja" az Amerikai Egyesült Államok.

A HN szerint ezek oka a magyar kormányfő esetében az volt, hogy "nem volt szófogadó" és mivel az nem volt magyar érdek, elutasította, hogy Ukrajnának gázt szállítson, s figyelmen kívül hagyta az amerikaiak telefonjait és "tanácsait". Mi több - teszi hozzá irónikusan a cikkíró - a magyar miniszterelnök "volt olyan szemtelen" és rendőrséggel és az adóhivatallal vizsgáltatott meg az ellenzéket támogató civilszervezeteket és a kormány tevékenységét aláásó amerikai cégeket, majd kijelentette, hogy nem hagyja országát egy újabb hidegháborúba rángatni, végül pedig látogatásra hívta meg Putyint.

A liberális pozsonyi Sme "Putyin Budapesten a forradalmat leverő katonáknál is tisztelgett" című cikkében megjegyzi: amikor már úgy tűnik, hogy Orbán Viktornak nincs mivel meglepnie európai partnereit, újabb váratlan lépéssel meghívja Budapestre  Putyint.

Vlagyimir Putyin „budapesti kiruccanásának” a legfontosabb célja a propaganda volt a Rzeczpospolita lengyel jobbközép napilap szerint.  A cikk szerzője, Jaroslaw Gizinski úgy véli, mindkét államfő elsősorban azt akarta érzékeltetni, hogy nem szigetelődtek el a nemzetközi fórumon. Megítélése szerint a Fiumei úti sírkertben a szovjet katonák előtt tisztelgő Putyin „véglegesen eltemette” az „először a szovjet, majd az orosz kísértésekkel bátran dacoló politikus” 1989 júniusában megalapozott „mítoszát”. Megjegyezte, hogy temetői ünnepségen sem a magyar kormányfő, sem más kormánytag nem vett részt.

Michal Kokot, a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális lap szerkesztője a Putyin-látogatásnak azon pillanatait emelte ki, amelyekben Orbán Viktor – a szerző szerint - kedvező gesztusokat tett az orosz elnöknek: a Fiumei úti sírkertben történt koszorúzást, valamint azt, hogy a magyar kormányfő a kedd esti közös sajtóértekezleten nem reagált arra, hogy Putyin fegyverletételre szólította fel a Debalcevénél bekerített ukrán csapatokat.

„Az ilyen kacsingatás Moszkvára" a magyar energiapolitikával függ össze, az alacsony energiaárak a Fidesz 2014 őszétől "drámaian zuhanó” népszerűségén javíthatnának - jegyezte meg a szerző.  Putyinnak is fontos volt a budapesti látogatás  - írta Kokot az orosz tévécsatornák kommentárjaira hivatkozva – mert megmutatta, hogy Oroszország nem szigetelődött el Európában.

Kapcsolódók

Kimaradt?