Az iráni parlament előtt kell magyarázatot adnia Dzsavad Zarif külügyminiszternek arra, hogy miért sétált Genf utcáin John Kerry amerikai külügyminiszterrel az iráni atomprogramról szóló nemzetközi tárgyalások idején.

Az IRNA hírügynökség vasárnapi jelentése szerint 21 iráni parlamenti képviselő kezdeményezte Dzsavad Zarif meghallgatását. Követelik, hogy a külügyminiszter adjon magyarázatot a "diplomáciai baklövésre", arra, hogy január 14-én miért sétált negyedórán át Genf utcáin John Kerry amerikai külügyminiszterrel. A két, "ősellenségnek" számító ország külügyminiszterének "kimozdulása" felkeltette a média érdeklődését, az iráni keményvonalasok pedig megbotránkoztak rajta.

A szóban forgó napon tárgyalt Genfben az iráni atomprogramról Zarif és a témával foglalkozó hat nagyhatalom - az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország - külügyminisztere. John Kerry akkoriban több alkalommal is tárgyalóasztalhoz ült Zariffal.

Az iráni külügyminisztert, illetve a mérsékelt irányvonalat képviselő iráni elnököt, Haszan Róhánit keményen bírálják az ultrakonzervatív teheráni politikusok amiatt, hogy - szerintük - túl sok engedményt tesznek a Nyugatnak, elsősorban a "Nagy Sátánnak" mondott Egyesült Államoknak, amellyel még az iráni forradalom után, 36 évvel ezelőtt szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok. Zarifot január elején is a parlament elé idézték, válaszolnia kellett a tárgyalásokon képviselt álláspontjával kapcsolatos kérdésekre.

Irán és a "hatok" tavaly novemberben másodszor is kudarcot vallottak abban, hogy az ideiglenes megállapodást, amelynek hatályát újabb hét hónappal meghosszabbították, egy átfogó, végleges megállapodással váltsák fel. Iráni és nyugati tisztségviselők szerint a megmaradt nézeteltérések elsősorban Teherán urándúsítási kapacitásával és a szankciók feloldásának ütemével kapcsolatosak.

A most ismét megindult tárgyalásokon a felek márciusra szeretnének keretmegállapodásra jutni, júniusra pedig végleges, hosszú távra szóló egyezséget kötnének. A Nyugat enyhítene az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot.