Az egyhetes diáktüntetések és a hétvégi tömegoszlatási kísérletek után hétfőre sem tért vissza az élet a normális kerékvágásba Hongkongban.

A rendőri jelenlét hétfőn visszafogottabb lett ugyan, de egyes utakon demonstrálók ültek, vagy feküdtek, bankfiókok tucatjai, ékszerüzletek maradtak zárva, más vállalatoknál távmunkában dolgoztak az alkalmazottak. A hongkongi dollár árfolyama hathavi mélypontra süllyedt hétfőn az amerikai dollárral szemben.

A helyi média online jelentése szerint folytatódtak a sztrájkok és a sztrájkfelhívások, újabb tanári közösségek, szakszervezetek döntöttek a munkabeszüntetésről. Politikusok, közszereplők, civilek egyaránt a rendvédelem aránytalan méretű és erejű fellépését bírálták, miután a rendőrök vasárnap paprikaspray-t és könnygázt is bevetettek a többségükben diákok által alkotott többezres tömeg ellen.

Sajtóértesülések szerint a sérültek száma megközelítette a félszázat. Egy részüket már ellátták és elengedték a kórházakból. A South China Morning Post című lap online jelentése szerint egyes helyeken a rendőrök szóban igyekeznek meggyőzni a tüntető csoportokat, hogy tegyék szabaddá a közterületeket. A hongkongi törvényhozás ellenzéki csoportosulásának 23 tagja rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte a hivatalban lévő kormányzó, Leung Csun-jing felelősségre vonása céljából. Úgy vélték, a rendőrség által a hét végén alkalmazott "erőszak sokkolta a nemzetközi közvéleményt".

A hongkongi tüntetők azért vonultak az utcára, mert nem értenek egyet a 2017-es kormányzóválasztáson alkalmazni kívánt választási eljárás kereteivel. Peking az "egy ország két társadalmi rendszer" és a "magas fokú autonómia" politikáját alkalmazza az országhoz 1997-ben visszakerült volt brit gyarmat esetében. Az alaptörvény szerint, illetve a kínai törvényhozás döntése alapján a város mintegy 5 millió választópolgára 2017-ben szavazhat először a kormányzó személyéről, ám az általános választójog csak korlátozottan érvényesülhet, mivel a jelölteket egy több mint ezerfős jelölőbizottság választja ki. Az elképzelés ellenzői ezt a demokrácia megcsúfolásának tartják.

A hongkongi kormányzó vasárnapi közleményében a tiltakozó megmozdulásokat illegálisnak minősítette és arra figyelmeztette a lakosságot, hogy tartsa távol magát tőlük. Peking a kormányzóválasztás törvényes rendjét nem kívánja ismételt vitára bocsátani és ezt most is megerősítette egy a Hszinhua hírügynökségben idézett szóvivő.

A hongkongi tiltakozás központi szervezője a Foglald el a központot! polgári engedetlenségi mozgalom az ázsiai pénzügyi központ üzleti negyedének elfoglalását helyezte kilátásba addig, amíg követeléseiket, köztük a kínai törvényhozás döntésének visszavonását nem teljesítik. A kínai külügyi szóvivő pénteken nem csak a megmozdulásokat ítélte el, de azt is hangoztatta, hogy Peking tiltakozik a "törvénytelen mozgalmak" külföldi támogatásának minden formája ellen.

A hongkongi amerikai főkonzulátus közleményében határozott támogatásáról biztosította a hongkongi hagyományokat, a békés gyülekezés, a szólás és a sajtó szabadságát. Ugyanakkor kijelentette, hogy a város politikai fejlődéséről folyó vitában nem kíván állást foglalni és nem támogat egyetlen személyt, vagy csoportosulást sem. Egyúttal minden oldalt visszafogottságra hívott fel. 

Tajvan első embere, Ma Jing-csiu elnök hétfőn azt tanácsolta Pekingnek, hogy hallgassa meg a hongkongi emberek hangját, s kezelje tízezrek tüntetését békés módon, óvatosan. A demonstrálókat is békés és ésszerű viselkedésre figyelmeztette, mondván: senki sem szeretne konfliktust. A tajvani kormányfő a helyi törvényhozásban már merészebben fogalmazott és támogatásáról biztosította "a vezetőjük megválasztásának jogáért küzdő" hongkongiakat. Tajpejben a hongkongi gazdasági, kereskedelmi és kulturális képviselet épülete előtt a hongkongiakkal szimpatizáló tüntetők, köztük a tajvani diákmegmozdulások vezetője, azt követelték, hogy az irodavezetővel közölhessék álláspontjukat.