A teljes ukrán-orosz határ átmeneti lezárását rendelte el csütörtökön Petro Porosenko elnök, aláírva az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) erről szóló határozatát. A csütörtökön hatályba lépő döntés szerint leáll a gyalogos és járműforgalom a két ország közötti szárazföldi és tengeri átkelőkön egyaránt.

Az RNBO augusztus 28-i, "az ország biztonsági képességeinek növelése érdekében teendő halaszthatatlan intézkedésekről" szóló határozata azt is javasolja, hogy az ukrán kormány egyoldalúan jelölje ki az orosz-ukrán államhatárt.

Rendeletében Porosenko elnök utasította továbbá az ukrán kormányt: készítse el az ország katonai tömbön kívüli jogállásának megváltoztatásához szükséges törvénymódosításokat, és azt sürgős indítványként terjessze a parlament elé. Az elnöki rendeletnek, akárcsak a védelmi tanács határozatának egy része titkosított. A nyilvánosságra hozott részek alapján a kormányt az államfő utasította arra, hogy dolgozza ki, majd nyújtsa be neki az Oroszországi Föderációval való tárgyalások fő direktíváit, és tegyen javaslatokat az Oroszországgal szembeni gazdasági és egyéb büntetőintézkedésekre. A kabinetnek tájékoztatnia kell az államfőt arról is, hogyan halad az ukrán gazdaság átállítása a "különleges időszakban" való működésre.

A dokumentum Ukrajna kapcsolatainak prioritásaként határozza meg az Európai Unióval, a NATO-val és az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség erősítését, mégpedig az unióval kötött társulási megállapodás, a Washingtonnal 2008. december 19-én létrejött partnerségi szerződés, s az atlanti szövetséggel 1997. július 9-én kötött hasonló megállapodás, valamint annak 2009. augusztus 21-i kiegészítése alapján.

Porosenko elnök csütörtökön Kijevben az ukrán bírók kongresszusát megnyitó beszédében kijelentette, hogy elképzelései szerint Ukrajna 2020-ban kérelmezni fogja felvételét az Európai Unióba. Az államfő csütörtökön a Twitteren tett bejelentésében elégedettségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy - mint írta - több hónap után először, szerdán egyetlen ukrán katona sem vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban. Szerinte ez a valódi tűzszünet kezdete.

A tűzszünetről még szeptember 5-én Minszkben született megállapodás Kijev, Moszkva, az EBESZ és a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták képviselői között. Két héttel később, a fehérorosz fővárosban tartott újabb találkozón a felek abban állapodtak meg, hogy a tűzszünet betartásának szavatolása érdekében 30 kilométer széles, nehézfegyverektől mentes övezetet hoznak létre a szemben álló felek között. Ez az övezet a jelenlegi "frontvonal" mentén húzódna Luhanszkot és Donyecket is magába foglalva.

A tűzszünetet azonban Kijev szerint folyamatosan megsértik a szakadárok és a mellettük harcoló orosz egységek, amivel védekezésre, azaz a támadások visszaverésére kényszerítik a kormányerőket. Donyeck városvezetése csütörtökön azt jelentette, hogy a déli órákban kimondottan feszültté vált a helyzet: a megyeközpontban "mindenfelől" heves tüzérségi tűz robajai hallatszanak. Közben a térségben második napja erős, orkán erejű szélvihar tombol, ami komoly károkat okozott a városban.