Nemzeti emléknap Nagy Imre újratemetésének 25. évfordulóján

Huszonöt évvel ezelőtt a közös reményről szólt 1989. június 16., ez a remény "a kommunista blokk börtönébe kényszerített" népeknek a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette - mondta Áder János magyar köztársasági elnök a rákoskeresztúri Új Köztemetőben tartott megemlékezésen hétfőn. A Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulóján tartott rendezvényen az államfő beszédében kiemelte: ez a nap a magyaroknak az 1848-as demokratikus hagyományok folytatását és a nyugatos polgárosodás reményét, európaiságuk és függetlenségük visszanyerésének reményét is hordozta.

A nemzet 1989. júniusi közös gyásza a szabadságunkért, függetlenségünkért, európaiságunkért és jövőnkért vállalt erőfeszítéseink kiindulópontjává vált - hangoztatta. Az államfő felidézte: 1989. június 16-án magyarok millióinak figyelme a Hősök terére szegeződött, és a történelem igazolta "szabadságszerető nemzetünk" akkori várakozásait. Ez a nap fordulópontot jelentett "a kommunista rendszer hazugságaiból és fojtogató öleléséből szabadulni akaró" magyaroknak - mutatott rá. Emlékeztetett: 25 évvel ezelőtt a magyarok ezen a napon adták meg a végtisztességet az 1956-os forradalom mártírjainak és hőseinek, köztük Nagy Imre 1958. június 16-án kivégzett miniszterelnöknek. A lelke mélyén mindenki érezte, hogy történelmi fordulóponthoz érkezett Magyarország - mondta.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: a forradalom vérbefojtása után 33 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy politikai nemzetünk nyilvánosan emlékezhessen meg a történtekről. 33 évnek kellett eltelnie a hősök és mártírok előtti első nyilvános tiszteletadáshoz, és ahhoz, hogy a gyilkosok nyilvánosan szembesüljenek áldozataikkal - közölte.

Koszorúzási ünnepség Nagy Imre szobránál. Katonai tiszteletadással tartottak koszorúzási ünnepséget Nagy Imre szobránál Budapesten, a Vértanúk terén hétfő reggel az egykori miniszterelnök és mártírtársai 1989-es újratemetése, valamint a rendszerváltoztatás 25. évfordulója alkalmából rendezett emléknap állami rendezvényeinek kezdeteként. A szobor mellett előre elhelyezett koszorúknál elsőként Kövér László, az Országgyűlés elnöke tisztelgett néma főhajtással Nagy Imre és mártírtársai, valamint az 1956-os forradalom hősi halált halt áldozatainak emléke előtt. Őt követte Polt Péter legfőbb ügyész, majd a kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tisztelgett az áldozatok emléke előtt. Fejet hajtott továbbá Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, majd Áder János köztársasági elnök képviseletében Szegő László dandártábornok, a köztársasági elnök szárnysegédje. A koszorúk előtt tisztelgett még Benkő Tibor vezérezredes, honvédvezérkari főnök, Rogán Antal V. kerületi polgármester, Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, Székely László alapvető jogok biztosa. Az ünnepségen az Alkotmánybíróság és a Kúria mellett több 56-os civil szervezet képviselője is fejet hajtott Nagy Imre és mártírtársai emléke előtt. Az ünnepségen mások mellett jelen volt Pintér Sándor belügyminiszter, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Szili Katalin volt házelnök, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI) elnöke, Schiffer András, az LMP társelnöke, Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, valamint több politikus és a diplomáciai testületek képviselője. Az ünnepséget a sajtó képviselői mellett több tucatnyi járókelő és turista követte figyelemmel.

Úgy vélte, a diktatúra hatalomgyakorlói nyilván azt remélték ettől a naptól, hogy a kommunista rezsim áldozatainak, a jeltelen sírokba elföldelt szabadsághősöknek megadott végtisztesség az általuk fenntartott rendszer bűneinek megbocsátását hozhatja. De a megbocsátáshoz bocsánatkérésre, a bűn megbánására és vezeklésre van szükség, és ez elmaradt. Ezért ez a nap nem szólhatott a megbocsátásról - mutatott rá.

Áder János azt mondta: ez a nap a magyaroknak a közösen elszenvedett múltról, a soha el nem múló közös reményről is szólt. Ez a remény ugyanarról szólt, mint amit a kelet-németek, a szlovákok, a csehek, a lengyelek, a románok, a bolgárok és "a kommunista blokk börtönébe kényszerített" más népek éreztek. Ez a remény a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette - hangzott el. Emlékeztetett: június 16. volt az a nap, amikor 33 év után először mondtuk ki nyilvánosan, hogy a szovjet csapatoknak távozniuk kell Magyarországról, hogy "a névtelen hősöket jelképező hatodik koporsóban nemcsak a szabadságért meghalt hősök emléke, hanem a szocializmus ránk maradó csődje miatt a jövőnk egy része is benne nyugszik". Az államfő kiemelte: ez volt az a nap, amikor az ország nyilvánossága előtt először esett szó a kommunista diktatúra végét jelentő szabad választások igényéről.

Áder János szólt arról is, hogy a szabadság és a függetlenség vágya láncreakciószerűen inspirálta cselekvésre a kelet-közép-európai nemzeteket a szovjet birodalom hanyatlását jelentő 1989-es évben, és június 16-a mérföldkő volt ebben a folyamatban, hiszen a diktatúra erői ettől a naptól folyamatos hátrálásra kényszerültek. Ezt az időszakot olyan események fémjelezték Magyarországon, mint a magyar-osztrák határ megnyitása a kelet-német menekültek tízezrei előtt. Továbbá ide tartozik a temesvári forradalom melletti kiállás vagy a prágai bársonyos forradalom iránti szolidaritás - magyarázta.

A köztársasági elnök szerint Kelet-Közép-Európa szabadságmozgalmai újabb és újabb erőt merítettek egymás sikeréből, a vasfüggöny magyarországi átvágásához vezető folyamattól pedig egyenes út vezetett a berlini fal lebontásához. Így a magyarok is hozzájárultak a német újraegyesítéshez - közölte. Hozzátette: június 16-a ezért a 20. század végén újjászülető szabad Európa történetének is meghatározó része lett. Áder János hangsúlyozta: a második világháború után ránk kényszerített diktatúra lényegét "nem a kommunizmus délibábja, hanem az európai jogállamiság és a polgári demokrácia értékrendjének kíméletlen tagadása jelentette". Ez a saját polgáraival szemben is bármikor kíméletlenül fellépő diktatúra európaiságunk, függetlenségünk, szabadságunk, demokratikus hagyományaink megtagadására épült, és ez így volt a szovjet blokk valamennyi országában. Mint mondta, a kommunista rezsim soha el nem évülő bűne, hogy honfitársainknak azért kellett meghalniuk, mert kifejezésre juttatták szabadságvágyukat. Azért ölték meg őket, hogy "senki még álmodni se merjen a szabad és független Magyarországról".De a kommunista rezsim súlyosan elszámította magát, mert hőssé lett honfitársaink emberi helytállásában magyarok millióinak vágya jutott kifejezésre - vélekedett. Hozzáfűzte: a magyarok 1956-ban és 1989-ben is kifejezték, hogy a szabadság nemzete ez, és nincs az a hatalom, amely ettől eltántoríthatná.

Áder János kitért arra is, hogy el kell mesélni gyermekeinknek: az 1990-re kivívott szabadság forrását azok bátorsága és áldozatvállalása jelentette, akiknek példája a legnehezebb időkben is milliókban tartotta a lelket, hiszen a szabadság, a függetlenség és a demokrácia 25 év elteltével már természetes, magától értetődő számukra.

A megemlékezés végén a visegrádi országok államfői: Áder János magyar, Milos Zeman cseh, Andrej Kiska szlovák és Bronislaw Komorowski lengyel elnök, valamint Joachim Gauck német államfő katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták a nemzeti emlékhelyet, majd lerótták kegyeletüket Nagy Imre sírjánál.

Ötvenhatos mártírok hozzátartozói tiltakoznak az esti koncert ellen

Ötvenhatos mártírok több hozzátartozója tiltakozik az 1956-os mártírok emléknapján a Hősök terén hétfő este megrendezendő Omega- és Scorpions-koncert ellen. Erről Jánosi Katalin, Nagy Imre miniszterelnök unokája tájékoztatta az MTI-t. A közleményben - amelyet Jánosi Katalin mellett Maléter Pálné, Maléter Pál özvegye és Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya is aláírt - úgy fogalmaznak "tiltakozunk a durva, kegyeletsértő kormányzati rendezvény" ellen. Kifejtették: ahogy október 6., úgy június 16. is nemzeti gyásznap. Az aradi vértanúk emléknapját sem keresztelik át a béke napjára, a Batthyány-emlékmécsesnél sem rendeznek az egykori miniszterelnök halála alkalmából táncmulatságot "vagy Aradon, az emlékműnél Madonna-koncertet október 6-án" - tették hozzá.

"Június 16. Nagy Imre és mártírtársai kíméletlen meggyilkolásának, a hazáért hozott áldozatának, vértanúhalálának emléknapja, mely semmiképp sem lehet a 'szabadság napja' és a gyásznapon semmiképp sem táncolhatnak-vigadhatnak katartikus gyászszertartásuk helyszínén!" - hangsúlyozták.

 A közlemény szerint "embertelen és sértő" (ahogy egy kormányzati alkalmazott említette:) "örömünnepet" rendezni a gyászszertartás helyszínén. "Ez történelmünk fontos eseményeinek hazug átírására tett gyalázatos kormányzati kísérlet, mely újabb bizonyítéka a regnáló hatalom otromba érzéketlenségének" - fogalmaztak.

Az aláírók "minden jóérzésű magyar hazafit" és az említett zenekarokat arra kérik: ne sértsék meg Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Szilágyi József, Losonczy Géza, és az összes 1956-os mártír emlékezetét. "Hajtsunk fejet, emlékezzünk csendben, méltó módon hőseinkre, vértanúinkra!" - olvasható a közleményben.

Az emléknap kiemelt kísérőprogramjaként és a Közös siker elnevezésű, a rendszerváltoztatás 25. évfordulója alkalmából meghirdetett eseménysorozathoz kapcsolódóan kora este a Hősök terén ingyenes Szabadságkoncerten lép fel az Omega és a német Scorpions együttes.

Kimaradt?