Hillary Clinton a ZDF német közszolgálati televízió honlapján vasárnap közölt interjúban hangsúlyozta: az NSA volt informatikusa, Edward Snowden az ügynökség szigorúan titkos anyagainak kiszivárogtatásával veszélybe sodorta hazája és számos partnere, köztük Németország biztonságát, ami teljesen felesleges volt, mert már megindult a vita az Egyesült Államokban azokról a kérdésekről, amelyek Snowdent foglalkoztatták.

Barack Obama elnök jóval a leleplezések előtt jelezte egy beszédében, hogy felül kell vizsgálni a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások hatására hozott törvényeket, mert azok túlságosan széles felhatalmazást adnak a titkosszolgálatoknak. Snowden azonban nem arra használta a megszerzett információkat, hogy felhívja az amerikai törvényhozás és a nyilvánosság figyelmét a gondokra, hanem „szükségtelen nemzetbiztonsági kárt okozott", majd Oroszországba ment, ami „önmagában is nehezen magyarázható", hiszen Oroszország a totális megfigyelés állama, amelynek tevékenysége teljes mértékben átláthatatlan.

Ugyanakkor a kiszivárogtatott dokumentumok arra is rávilágítanak, hogy az NSA sok esetben túl messzire ment. Bizonyos fejleményeknek „soha nem lett volna szabad megtörténniük" - mondta Hillary Clinton, példaként említve Angela Merkel mobiltelefonos kommunikációjának megfigyelését.

Hozzátette: az NSA-ügy másik fontos tanulsága, hogy „meg kell határozni, mit jelent az adatok és a magánszféra védelme a 21. században", és nemcsak az államok szintjén vagy a kormányközi együttműködésben, hanem a magángazdaságban is, hiszen a vállalkozások is rengeteg személyes adatot kezelnek.

A Spiegel a Snowden-féle dokumentumokra hivatkozva a vasárnapi számában azt írta, hogy az amerikai szervek terroristák elleni akciókban is felhasználtak adatokat, amelyeket az NSA szakértői németországi megfigyelő állomásokon gyűjtöttek. Egy 2005-ös kimutatás szerint több mint 40 terroristát tartóztattak le vagy öltek meg a német földön gyűjtött információk révén - írta a hamburgi hírmagazin.

A Spiegel arról is írt, hogy a kiszivárogtatott anyagok alapján sokkal szorosabb volt az együttműködés az NSA és a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) között, mint ahogy azt a két szervezet nyilvános adataiból eddig tudni lehetett. Az NSA és a BND röviddel a 2001-es terrortámadások után kötött egy titkos szerződést, amelynek alapján az NSA terrorizmus gyanúja esetén megsérthette a távközlési- és levéltitokra vonatkozó német jogszabályi előírásokat, vagyis kikémlelhette német állampolgárok kommunikációját. 

A megállapodás arról is rendelkezett, hogy az NSA és a BND közösen működtet két németországi technikai felderítő - megfigyelő - állomást - írta a Spiegel. A BND az értesülésére reagálva közölte, hogy a közös felderítő munkát 2011-ben, illetve 2012-ben befejezték, és az együttműködés során soha nem tértek el a törvényi szabályoktól.

A hírmagazin szerint jelenleg is több mint 200 NSA-ügynök dolgozik Németországban, valamennyien diplomata státuszban. Az informatikai hírszerző szervezetet magáncégeknél alkalmazott szakértők is segítik az országban, valószínűleg több százan - írta a Spiegel.