Winkler: el kell szigetelni a szélsőséges politikusokat az EP-ben

Konstruktív párbeszédre van szükség a kereszténydemokrata és szocialista képviselőcsoport között annak érdekében, hogy elszigetelhessék a nacionalista, xenofób, szélsőségesen megnyilvánuló politikusokat az Európai Parlamentben – jelentette ki Winkler Gyula csütörtökön Brüsszelben. Az RMDSZ EP-képviselője az európai néppárti képviselőcsoport ülésén vett rész, ahol Jean-Claude Juncker, az EPP bizottsági elnökjelöltjével való megbeszélésre került sor.

„Az egyik leggyakrabban használt vád az EU ellen, amelyet a kampányban is gyakran hallhattunk, hogy technokrata, lélek nélküli konstrukció, amely majdnem teljes mértékben érthetetlen az európai polgárok számára. Úgy vélem viszont, hogy az unió lelke éppen az Európai Parlament, melynek tagjait közvetlen módon választják meg az emberek. Egyetértek Jean-Claude Juncker, a Néppárt EB-elnökjelöltjének határozott álláspontjával, hogy nem szabad semmilyen szinten tárgyalni az Európa-ellenes, nacionalista, idegengyűlölő szélsőségesekkel. Ugyanígy egyetértek azzal, hogy szükség van a konstruktív párbeszédre a szocialista képviselőcsoporttal, hogy közösen találjuk meg a pro-Európa kompromisszumot, anélkül, hogy értékrendünkről lemondanánk. A politikai unió kialakításához elengedhetetlen, hogy az Európai Parlament két nagy képviselőcsoportja együttműködjön, elérve azt, hogy minél kisebb hatása legyen az Európa-ellenes kezdeményezéseknek" – fogalmazott Winkler.

Hozzászólásában arra is kitért, hogy a közép- és kelet-európai tagállamok esetében három kérdéskörben kell az Európai Néppártnak határozott álláspontot kialakítania. ,,A szabad mozgáshoz való jog ilyen kérdés. Államfők, miniszterelnökök nem veszik figyelembe a Schengeni Egyezményt és halasztják Románia és Bulgária csatlakozását a Schengeni övezethez. Rendezni kell az őshonos nemzeti kisebbségek, a regionális nyelveket használó közösségek kérdését. Az Egység a sokféleségben jelmondatnak tartalmat kell adni, valósággá kell hogy váljon, éppen ezért van szükség a kisebbségvédelmi keretszabályozásra. A harmadik nagy kérdéskör a roma közösséget érinti, hosszú távú, újragondolt és életbeléptetett stratégiára van szükség” – hívta fel a figyelmet az EP-képviselő.

Az EPP képviselőcsoportjának megbeszélésén arról is tárgyaltak, hogy az Európai Bizottság öt éves programja a parlament és a bizottság együttműködésének eredménye kell hogy legyen, nem pedig az államfők, miniszterelnökök, az Európai Unió Tanácsában megfogalmazott prioritásokat kellene hogy tartalmazza, ahogy azt már több tagállam vezetője sugallta.  

Kimaradt?