Jóváhagyta Robert Fico kabinetje szerdán a szlovákiai kisebbségek helyzetéről szóló jelentést, amelyet már előkészületi fázisában több bírálat ért a felvidéki magyar civil szervezetek és a helyi magyarság politikai érdekképviselete részéről.

A jelentés, amelyet a kisebbségügyi kormánybiztos hivatala készített, öt fejezetben foglalkozik a Szlovákiában élő kisebbségek társadalmi, politikai és gazdasági helyzetével. Egyebek mellett részletesen beszámol arról, hogy a kisebbségek szervezetei kulturális támogatásként tavaly 4,25 millió eurót kaptak. Foglalkozik a kisebbségeket érintő törvények megsértéséről szóló beadványokkal, értékeli, hogy milyen mértékben tartják tiszteletben e kisebbségek nyelvi jogait, hogyan működnek intézményeik.

A jelentés gyenge oldala a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevű civil ernyőszervezet szerint az, hogy nem fest valós képet az országban élő kisebbségek helyzetéről, és nem nyújt megoldást a fennálló problémákra.
    "Ez a jelentés nem más, mint a kisebbségek jogainak alibiként szolgáló felsorolása, ellenben nincs benne szó a problémákról, mint ahogy arról sem, hogy a hiányosságokat hogyan lehet orvosolni" - mondta az MTI-nek Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője.

Rámutatott: a jelentés kidolgozásába ugyan bevonták eleinte a kisebbségek képviselőit is, ám annak elfogadott változata csak a kormány kisebbségi politikáját igazolja. "Aki nincs tisztában a valós helyzettel, annak a jelentés alapján az az érzése lehet, hogy mindenféle probléma, súrlódás nélkül alakultak a kormány és a kisebbségek dolgai, holott bőven vannak konfliktusok és a megoldásra váró ügyek" - tette hozzá. Jelezte: ernyőszervezetük egy saját jelentést tervez készíteni a közeljövőben, és ezt a dokumentumot minden olyan helyre el kívánja juttatni, ahová a kormány jelentését is elküldik.

A jelentést korábban a kormány kisebbségi bizottsága is jóváhagyta. Ebben a testületben ugyan az összes szlovákiai - így a legnagyobb lélekszámú magyar - kisebbség is képviselteti magát, de a jelentést az öt fős magyar képviselet nem hagyta jóvá, mivel még márciusban beszüntette részvételét a bizottság munkájában. Tagjai ezt arra válaszként tették, hogy a bizottság többi tagja - a kis lélekszámú kisebbségek képviselőinek támogatásával - az "egy kisebbség, egy szavazat" elvét fogadta el. Ennek alapján a magyar és az összes többi nagy létszámú kisebbségnek is csak egy-egy voksa lehetett.

Berényi József a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke szerint a kormány jelentéséből több jelentős adat és felvetés hiányzik, megtévesztő képet fest a felvidéki magyarság helyzetéről. "A jelentés nemcsak, hogy megoldásokat nem kínál, elképzeléseket sem tartalmaz, de egyenesen megkerüli a felvidéki magyarság létszámfogyatkozásának tényét" - mondta az MKP elnöke. Szerinte ez aligha véletlen, mert ha a jelentés ezzel is foglalkozna, a folyamat megállításának lehetőségeiről is szólnia kellene. Leszögezte: a magyarság létszámcsökkenésének megállítására és e folyamat visszafordítására a jelenlegi intézményi és törvényi háttér nem elégséges.

 A Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt közleményben reagált a jelentésre, amelyet egy olyan "összegző felületes leírásnak" minősített, amelyet elfogadhatatlannak tartanak. "A száraz, csúsztatásoktól sem mentes tényfelsorolás csak fényezi a Smer semmittevését a kisebbségpolitika terén" - olvasható a közleményben, amely szerint a jelentés csak azt igazolja, hogy a kisebbségi kormánybiztos hivatala, a kormányhivatal vezetőjének "felügyelete és bábáskodása alatt formálisan működik", és teljesen képtelen feladatainak ellátására.