Az Egyesült Államok létfontosságú ország, amely nélkül lehetetlen megoldani a világ problémáit - állítja júniusban megjelenő önéletrajzi kötetében Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter, a Demokrata Párt 2016-os potenciális elnökjelölt-aspiránsa, akinek könyvéből kedden jelentek meg részletek.

Clinton a Hard Choices (Nehéz választások) címmel megjelenő könyvben visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint az Egyesült Államok hanyatlóban lenne. Ezzel szemben az állítja, hogy Amerika előtt példátlanul nagy jövő áll. Rámutatott, hogy hazája maradt az egyetlen olyan ország a világon, amelyre számítani lehet a világ problémáinak megoldásában. "Ha kevés is az olyan gond a mai világon, amelyet az Egyesült Államok egyedül tud megoldani, olyan problémából még kevesebb van, amelyet az Egyesült Államok nélkül is meg lehet" - hangsúlyozza. "Minden, amit tettem vagy láttam, arról győzött meg, hogy Amerika 'nélkülözhetetlen ország' maradt" - írja. Könyvében úgy vélekedik, hogy ez így is marad, ha az amerikaiak a pártállásuktól és a köztük lévő különbségektől függetlenül emlékeznek arra, hogy valamennyien amerikaiak, és mindannyijuknak fontos az ország. 

Clinton visszatekintésében az állítja, hogy az Egyesült Államoknak másképp kellett volna döntene egyes, meg nem nevezett külpolitikai kérdésekben, de hangsúlyozta, hogy büszke arra a teljesítményre, amit az amerikai diplomácia vezetőjeként fel tudott mutatni. A volt külügyminiszter szerint a diplomáciai szolgálat élén végzett munka ráébresztette az ország rendkívüli erősségeire és arra, mit jelent majd számukra az, hogy versenyezzenek és boldoguljanak odahaza és külföldön. "Ez az évszázad traumákkal kezdődött országunk számára, a szeptember 11-i terrortámadásokkal, az azt követő hosszú háborúkkal és a nagy recesszióval. Jobban kellett teljesítenünk, és úgy hiszem, hogy sikerült" - írja a volt first lady.

Hillary Clinton szerint a könyve nem a "régóta műsoron lévő washingtoni szappanopera" követőihez szól, hanem azokhoz az olvasókhoz, akik meg akarják érteni a gyorsan változó világot. "Egy dolog, ami sohasem volt nehéz választás a számomra, az a hazánk szolgálata. Ez életem legnagyobb megtiszteltetése" - írta a demokraták legnépszerűbb politikusa, hozzátéve, a szíve és az esze is azt diktálta, hogy a közszolgálat mellett kötelezze el magát.

Clinton közérthető nyelvezetben próbált meg írni a diplomáciai munkáról, valamint arról, hogy mindenkinek meg kell találnia a nehéz egyensúlyt a karrier és a családi kötelezettségek között. Szavai szerint a vezetők és az országok számára ezek a döntések "a háború és a béke, a szegénység és a jólét közötti különbséget jelentheti".

A szerző szerint annak szüksége, hogy Amerika "biztonságos, erős és virágzó maradhasson, választások egész tárházát kínálja, amelyek közül sok tökéletlen információkkal és ellentmondó követelményekkel párosul". Ezt az állítását Barack Obamának az Oszama bin Laden likvidálásának elrendeléséről hozott döntésével támasztja alá, felidézve, hogy elnök vezető tanácsadói megosztottak volta a kérdésben és, hogy a hírszerzési információ meggyőző volt, de nem minden kétséget kizáró. „Ez volt a vezető szerep leghatározottabb és legbátrabb megnyilvánulása, amit valaha láttam" - írja Clinton. 

A volt külügyminiszter a tárcától való távozását követő beszédeiben többször is szóba hozta bin Laden likvidálását és kitért arra, miként működött együtt Obamával az iráni nukleáris ambíciók megregulázásának kérdésében, hogyan fektették le a - később zátonyra futott - közel-keleti béketárgyalások alapjait, illetve hogyan járult hozza személyesen ahhoz, hogy Csen Kuang-cseng kínai emberi jogi aktivista elhagyhatta Kínát. Azt is kijelentette, hogy volt külügyminiszterként a Bengáziban működő amerikai képviselet ellen 2012. szeptember 11-én elkövetett fegyveres támadást sajnálja a legjobban. Az incidens következtében négy amerikai, köztük az akkori tripoli nagykövet, életét vesztette. 

A Clinton-emlékirat, amelyet első kiadásban egymillió példányban jelentet meg június 10-én a Simon & Schuster kiadó, várhatóan vitákat kelt majd az amerikai külpolitika szakértőinek és belpolitikai szereplőinek körében. A politikusasszony, aki a várakozások szerint 2014 végéig jelenti be hivatalosan, hogy ismét harcba kíván-e szállni a Fehér Házért, a republikánusok folyamatos támadásainak kereszttüzében áll, különösen a bengázi támadás miatt.

Hillary Clinton, aki minisztersége alatt 112 országban fordult meg, azt állította, hogy hivatali évei alatt megpróbált tanulni, alkalmazkodni és a legjobb döntéseket meghozni, valamint arra törekedett, hogy ne kövesse el kétszer ugyanazt a hibát.