Megszüntették a rendkívüli állapotot Szerbiában
A szerb kormány pénteken megszüntette az árvizek miatti rendkívüli állapotot. Ahogy megszűnt a közvetlen árvízveszély Szerbiában, és a víz elkezdett visszahúzódni, megkezdődött a kárfelmérés és a felelősök felkutatása.
A jelenlegi számítások szerint az árvíz okozta kár eléri az egymilliárd eurót - közölte Aleksandar Vucic miniszterelnök. Csaknem 32 ezer embert kellett kitelepíteni, több mint 1700 épület összeomlott, további kétezret pedig elöntött a víz. Az árvíz 39 települést és több mint egymillió embert érintett. A természeti katasztrófa következtében Szerbiában a legfrissebb adatok szerint 33 ember vesztette életét.
Kritikus hangú internetes oldalakon, illetve a közösségi portálokon már megkezdődött a felelősök keresése. Többen a kormányt, a városi vezetőket, illetve a hivatalos szerveket bírálják azért, hogy nem léptek időben, és nem figyelmeztettek az árvízveszélyre. A Pescanik.net című portál például a rendkívüli állapotról szóló törvényre hivatkozik, amelyben az olvasható: a kormánynak rendkívüli állapotot kell hirdetnie amint kiderül, hogy valamilyen természeti vagy más típusú csapás fenyeget az ország legalább két városában. Csak kivételes esetekben, amikor nem lehetett előre látni a szerencsétlenség bekövetkezését - például meteor-becsapódás esetében -, fogadható el az esemény bekövetkezte után a rendkívüli állapot kihirdetése. A cikk írója szerint a folyók szintnövekedésének mérése semmiképpen sem tartozik az utóbbi kategóriába.
Predrag Maric, a szerbiai belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel foglalkozó osztályának vezetője pénteken a Politika című szerb napilapban reagált a hatóságokat ért bírálatokra. Mint mondta, a Belgrádtól 30 kilométerre délnyugatra fekvő Obrenovac lakosságát már az esőzések második napján, vagyis a múlt szerdán a médián keresztül figyelmeztették arra, hogy árvíz várható, és ki kell majd őket telepíteni. Hozzátette: a település katasztrófavédelmi erőivel is tudatták, hogy készüljenek menekítésre. A helyiek közül viszont sokan nem akarták elhagyni otthonaikat. Amikor viszont a hatalmas árhullám elérte a települést, mindenki azt akarta, hogy mentsék ki.
Maric szerint 48 órával az első figyelmeztetést követően a gátak elkezdtek szivárogni, a katasztrófavédelem pedig megkezdte a gyerekek, várandós nők, betegek, idősek és az alacsonyabban fekvő házak lakóinak kimenekítését.
"Az emeletes házak lakóit arra figyelmeztették, hogy egyedül ne hagyják el otthonaikat, várják meg a segítséget, mert a földszintes házakban élők élveznek elsőbbséget. Senki sem bolond, hogy azt mondja az embereknek: 'maradjatok otthon, találjátok fel magatokat'" - fogalmazott Maric a Politikában.
Obrenovacot szinte teljesen elárasztotta a víz, több ezer embert kellett kimenteni, a településen legalább 14-en estek az árvíz halálos áldozatául. Miroslav Cuckovic, a város polgármestere ugyanakkor nem érzi magát felelősnek a történtekért, a B92 televíziónak úgy nyilatkozott: senki nem figyelmeztetett arra, hogy ekkora árhullám közeledik. Amikor szembesültek azzal, hogy nem tudják kellően megerősíteni a gátakat, inkább arra fordították a figyelmet, hogy az embereket figyelmeztessék - mondta. Valóban arra kértük őket, hogy maradjanak otthon, mert ha akkor elindultak volna, akkor a víz az úton éri őket - tette hozzá. Cuckovic egyben visszautasította azokat a vádakat, melyek szerint Obrenovacot "feláldozták" azért, hogy Belgrádot megmentsék az áradástól.
Egyes helyeken, ahol visszahúzódott a víz, még fertőtlenítenek, máshol az emberek már visszatérhettek otthonaikba.