Elfogadták a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló ET- jelentést

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése strasbourgi ülésén elfogadta Kalmár Ferenc András magyarországi néppárti (KDNP-s) országgyűlési képviselő jelentését a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól.

A jelentéstervezet összeállításában Korodi Attilával, az RMDSZ képviselőjével folytatott szoros együttműködést a magyarországi politikus, így az erdélyi magyar közösség kisebbségvédelmi törekvéseinek számos eleme bekerült a végleges jelentésbe.

„Áttörésnek tekintjük a jelentést, hiszen ez egy olyan jelentős dokumentum, amely az őshonos kisebbségek védelme érdekében konkrét javaslatokat fogalmaz meg, és kihangsúlyozza azokat a pozitív példákat, amelyeket a tagországoknak követniük kell. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szakembereinek a jelenléte az európai politikában meghozta gyümölcsét” – hangsúlyozta szerdán Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes.   A jelentés hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját. Az ET Parlamenti Közgyűlése ugyanakkor felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát.

„ Az RMDSZ az alkotmánymódosítási folyamat alatt már konkrét lépéseket tett annak érdekében, hogy regionális szinten a magyar nyelvet elismertesse, mint hivatalos nyelvet, mert úgy gondoljuk, hogy a román állampolgároknak ezzel nem csorbul semmilyen joga, hanem csupán azt a valóságot ismernék el, hogy a magyarság itt nemcsak őshonos kisebbség, de értékteremtő, értékalkotó és mindenféle szempontból ugyanolyan joggal bíró emberek, adófizető polgárok, mint a románok. Az Európa Tanács által elfogadott jelentés megerősíti a Szövetség tárgyalási pozícióját ilyen szempontból” – emlékeztetett az RMDSZ elnöke. 

A kollektív jogokra is kitér

A jelentés megfogalmazza a kisebbségek kollektív védelmének az igényét - nem csupán a kisebbségekhez tartozó egyének védelmének az igényét. Vagyis az elfogadott szöveg a területi önkormányzatiság erősítésére ösztönzi az európai államokat. Ilyen szempontból is követendő példaként említi a dél-tiroli autonómiamodellt, illetve a finnországi svédek kisebbségvédelmi hálózatát.

„Az RMDSZ autonómiatervezete éppen a dél-tiroli modellt alkalmazta kiindulási pontként. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Dél-Tiroli Néppárttal, és nagyon sok mindenben a segítségünkre voltak. Az olaszországi régióban tett látogatásaink alkalmával azt láttuk, hogy Dél-Tirol Olaszország egyik legfejlettebb régiója, és bebizonyította azt, hogy nem az állam ellen, és nem a többségi lakosság ellen van a területi autonómia” – nyomatékosította Kelemen Hunor. Hozzátette, Kalmár Ferenc András, a KDNP országgyűlési képviselője létrehozta azt az európai többséget, amely nyomán az Európa Tanácsban elfogadták a kisebbségvédelmi jelentés.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szerint politikai prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze. A nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól szóló jelentés angol nyelven itt érhető el. 

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kimaradt?