Kizárólag Európa párti politikai erők kerültek be a szerb parlamentbe az előre hozott parlamenti választások eredményeként. A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) hétfőn közölt hivatalos előzetes adatai alapján a szélsőséges és nacionalista pártok nem lépték át az 5 százalékos parlamenti küszöböt.

A RIK a szavazatok 99,08 százalékának feldolgozása után hozta nyilvánosságra eredményeit, amelyet március 20-ig véglegesítenek. Eszerint a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) a voksok 48,34 százalékát szerezte meg, ezzel 158 helyet biztosítottak maguknak a 250 fős szerb törvényhozásban. Aleksandar Vucic, a párt elnöke már az éjszaka bejelentette az SNS győzelmét, sőt a párt már akkor sem tartotta kizártnak az abszolút többség megszerzését. Az már biztosra vehető, hogy Vucic lesz az új miniszterelnök. Nyilatkozatában arról is beszélt, hogy az új kormány május 1-jéig mindenképpen megalakul, a legfontosabb feladata pedig a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti reformok végrehajtása lesz. A lehetséges koalíciós tárgyalásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy mindenkivel leül majd tárgyalni a jövőre vonatkozó terveket illetően.

A második helyen a baloldali Szerbiai Szocialista Párt végzett 13,52 százalékkal, ami 44 mandátumra lesz elég. Ivica Dacic elnök - aki korábban Slobodan Milosevic néhai szerb és jugoszláv elnök közvetlen munkatársa volt - kijelentette, tárgyalni fog a haladó pártiakkal az új kormányban való szerepvállalásról is. Politikai elemzők szerint azonban Vucic nem követi el azt a "hibát", amelyet az SNS akkori vezetése két évvel ezelőtt, hogy a kormánytöbbségért hajlandó legyen szövetségre lépni Daciccsal. A 2012-es választásokon az SNS és a Demokrata Párt (DS) fej-fej mellett végzett, "a mérleg nyelvének" szerepét pedig a harmadik helyezett SPS döntötte el: Dacic a kormányfői posztért cserébe az SNS mellé állt. Politikai berkekben régóta rebesgették, hogy Vucic legnagyobb vágya az, hogy megszabaduljon a koalíciós partnertől, és hogy az előre hozott választások egyik mozgatórugója is ez lehetett. A szocialisták nélkül a jobbközép párt mindenképpen egyszerűbben tud majd döntéseket hozni, illetve új törvényeket előterjeszteni, megszavazni.

Az 5 százalékos küszöböt átlépte még a nem régiben kettészakadt Demokrata Párt mindkét ága is. A DS a voksok 6,04 százalékát (19 mandátum), az Új Demokrata Párt (NDS) pedig 5,71 százalékát (18 mandátum) szerezte meg.

Nem kerültek viszont a parlamentbe olyan pártok, amelyek korábban meghatározó szereplői voltak a szerb politikai életnek. Nem lépte át a cenzust például a jobboldali nacionalista Vojislav Kostunica volt köztársasági- és miniszterelnök vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS). Kimaradt a 2003-ban meggyilkolt Zoran Djindjic szerb kormányfő korábbi közeli munkatársa, Cedomir Jovanovic által vezetett Liberális Demokrata Párt is. Mladjan Dinkic volt gazdasági miniszter pedig lemondott pártelnöki funkciójáról, sőt a politikai életből való visszavonulását is megpendítette, miután pártjának, a Szerbia Egyesült Régióinak (URS) sem sikerült átlépni a parlamenti küszöböt.

A RIK adatai szerint az egyetlen vajdasági magyar párt, amely részt vehet a szerb törvényhozás munkájának következő négy évében, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), amelynek 6 mandátuma lesz. Ez eggyel kevesebb annál, amelyet az éjszakai adatok, illetve a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) közvélemény-kutató mintavételi eljárással történő szavazatszámlálása előre vetített. Az eddigi öt parlamenti helyhez képest azonban ez is nagyobb támogatottságot jelent az egyébként csökkenő vajdasági magyarság körében. Pásztor István pártelnök korábban arról is beszélt, nem csak magyar szavazatokra számítanak, hanem a többségi, szerb nemzet voksaira is. Pásztor szerint az SNS országos győzelme még nem elég indok arra, hogy a Vajdaságban is kiírják a választásokat. Nikola Selakovic, az SNS alelnöke hétfőn a szerb közszolgálati televízióban viszont arról beszélt, hogy pártja óriási támogatottsága a bizonyíték arra, hogy a vajdasági tartományban - ahol az SNS ellenzékben van - is választásokat kell kiírni, mert "csak az hagyhatja figyelmen kívül ezeket az eredményeket, akinek semmilyen politikai érzéke nincs".

Szerbiában azt követően írtak ki előre hozott választásokat, hogy januárban megkezdődtek az uniós csatlakozási tárgyalások Brüsszel és Belgrád között. A vezető politikai erőt képviselő SNS azzal indokolta a rendkívüli voksolás kezdeményezését, hogy nagyobb politikai támogatottságra van szükségük a gazdasági reformok végrehajtásához. A valamivel több mint 6,7 millió szavazójoggal rendelkező szerb állampolgár összesen 19 lista közül választhatott. A részvétel 53,12 százalékos volt, a szavazatok 3,17 százalékát nyilvánították érvénytelennek. Az országos választási bizottság a végleges eredményeket csütörtökig hozza nyilvánosságra.